Legfrissebb adatok a táplálékallergiák előfordulásáról

A táplálékallergiák előfordulása világszerte magas, különösen a gyermekek körében. Az USA-ban a gyermek lakosság 8 %-a, Európában 5%-a érintett.

A leggyakoribb kiváltó élelmiszerek a tej, tojás, földimogyoró, olajos magvak, búza, szója, hal és kagylók/rákok. Gyermekkorban a földimogyoró az anafilaxia leggyakoribb kiváltója.

A tej, tojás, szója és búza allergiát a gyermekek 80-85 %-a általában „kinövi”, a mogyoró olajos magvak, halak, rákok okozta allergia éppen fordítva, 80-85 százalékuknál megmarad.

Forrás: Útmutató az allergén specifikus immunterápia gyakorlatához 2018, Szerk: Dr. Balogh Katalin, Dr. Gáspár Krisztián

Útmutató_immunterápia_2018_530

Egyre többféle ételallergia, vagy pontosabb kimutatási lehetőségek?

Az ételallergiák előfordulása hazánkban is egyre gyakoribb. A gyermekkori ételallergiák közül a tej-, tojás-, szója-, hal- és olajosmagvak okozta allergiákkal találkozunk legtöbbször.

Megfigyelhető az a tendencia is, hogy egyszerre több allergén szerepel az adott gyermek listáján, így többféle allergéntől is mentes diétára van szüksége.

Gyakori a tojás és tejfehérje diéta együttes igénye, de nem egyedülálló, hogy ezek mellé bekapcsolódik még a szója- és vagy az olajosmagvaktól is mentes diéta igénye.

Hogy a kombinált ételallergiák gyakoriságának növekedését azért tapasztaljuk, mert egyre többen egyszerre többféle allergénre reagálnak rosszul, vagy az allergének kimutatási módszerei lettek jobbak, nehéz megmondani.
Az azonban egyértelmű, hogy a megbízható módszerek eredményei alapján előírt diéta betartása fontos a tünetek megszüntetése és a gyógyulás érdekében.

babamosoly

Érdemes-e 200 ezret költened immunterápiára?

Az immunterápia lényege, hogy az allergiát okozó allergéneket orvosi kontroll alatt, nagyon kis adagokban hónapokon, éveken át adva a szervezet kóros reakcióját megszüntetjük. Ezáltal a korábban allergiát okozó pollenek, étel összetevők stb. nem okoznak tüneteket, vagy csak nagyon enyhe tüneteket váltanak ki.

Az immunterápia költséges és hosszú ideig tartó gyógyító eljárás. 60-80.000 Ft-os éves költséget jelent a páciens számára, és átlagosan 3-5 évig tart.

Immunterápia előtt érdemes un. singleplex molekuláris tesztet végeztetni, ugyanis ezzel a vizsgálattal több allergéncsoporton belül megállapítható, hogy az adott egyénnek pl. a mogyorófélék allergiáját okozó allergének fő komponensére van allergiája, vagy nem. Ha a fő-komponensre allergiás, akkor az immunterápia várhatóan 60-70%-ban sikeres lesz, azaz 10 immunterápiával kezeltből 6-7-nek megszűnik az allergiája. Ha nem a fő-komponensre allergiás az illető, akkor a sikerre csak 10%-os eséllyel számíthat.

A singleplex molekuláris tesztek „csak” 10 ezer forintos kiadást jelentenek.
Mielőtt valaki 200 ezer forintos immunterápiába kezdene, érdemes tisztáznia, mennyi az esélye annak, hogy az immunterápiától megszűnik az allergiája.

A legújabb tesztekről bővebben itt olvashat:  http://etelallergiasoknak.hu/tudomany.php

Labor

Ételallergiát és ételintoleranciát is okozhatnak

Ételallergia
Ételallergiában a szervezet a táplálékban található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, amire az immunrendszer túlzottan reagál.

Ételintolerancia
Ételintolerancia vagy ételérzékenység nem az immunrendszer túlzott allergiás válaszaként jön létre. A szervezet immunrendszerével nem szorosan összefüggő érzékenység.

Élelmiszerek, melyek allergiát és intoleranciát is okozhatnak:

Tej
A tejben található fehérjék (legyakrabban a kazein) okozhatnak tejallergiát. Ha pedig a tejcukor lebontásával van gondja a szervezetnek akkor tejcukor érzékenységről beszélünk, ez nem allergia.

Alma
Az almában található fehérjékre szintén lehet valaki allergiás, de ez megkülönböztetendő az almában található gyümölcscukor (fruktóz) lebontási zavarából adódó fruktóz-érzékenységtől.

Halak
A halakban található fehérjékre is kialakulhat ételallergia. Azonban a halak húsa nagy mennyiségű hisztamint is tartalmaznak. A hisztamin lebontás egyensúlyának megbomlásakor hisztamin érzékenység jöhet létre. Ez sem ételallergia, hanem ételintolerancia.

Az ételallergiák és ételérzékenységek sokszor nagyon hasonló tünetekkel járnak.

Fontos azonban megkülönböztetni őket, mert különbségek lehetnek a terápiában és a szükséges diétában is.

hisztamin-intolerancia3-530

Így tud tartósítószer-mentes diétás ételt rendelni

A 45. héttől már azt is megtudhatja étlapunkról, hogy a kiválasztott étele tartalmaz-e tartósítószert.

Minőségi diétás ételeink döntő többsége nem tartalmaz semmilyen tartósítószert. A gluténmentes, tejmentes, laktózmentes és tojásmentes alapanyagainkat nagy odafigyeléssel úgy választjuk, hogy lehetőleg ne tartalmazzon tartósítószert sem. Néhány alapanyagban (pl. Univer cethupban vagy a számunkra megfelelő lángolt kolbászban) azonban előfordul tartósítószer.

Megbízhat bennünk!
A 45. héttől ezt is jelöljük az étlapunkon az adott étel összetevőiben.

Így, ha Ön kerülni szeretné a tartósítószereket, még a rendelés leadása előtt egyszerűen ellenőrizheti, hogy a biztosan glutén-, tej-, laktóz-, és tojásmentes étel nem tartalmaz tartósítószert sem.

Ehhez az egér kurzorát vigye az étlapon az adott ételhez tartozó kisikonokhoz!

Osszetevok_tapanyagertekek

Meddig fog tartani az ételallergia – szakmai választ kaphat a kérdésre.

Amikor ételallergiát diagnosztizálnak gyermekünknél, vagy akár saját magunknál, elsőként merül fel a kérdés, hogy kinőheti-e a gyermek, mikorra fogok meggyógyulni.

A modern, komponens alapú allergén-meghatározással sok esetben megbecsülhető az ételallergia lefolyásának időtartama. Megválaszolható, hogy egész életen át tartó, szigorú diétát kell folytatni, vagy várhatóan egy adott idő után – a megfelelő diéta mellett-, megszűnik az allergia (orvosi nyelven: kialakul az orális tolerancia).

A táplálékallergiákat csoportosíthatjuk úgy is, hogy IgE (immunglobulin-E) mediáltak és nem IgE mediáltak.

A nem IgE mediált ételallergiák általában könnyebben gyógyíthatók (hamarabb kialakul az orális tolerancia).

Az IgE mediált allergiáknál lehetőség van az allergének elleni specifikus IgE-k szintjének meghatározására. Például a tejfehérje allergiások közül, akiknek a kazein elleni specifikus IgE szint emelkedett (náluk a tejfehérjék közül a kazein allergizál leginkább), hosszabb ideig fennáll a tejallergia, mint akiknek más tejfehérje komponens, például az alfa-laktalbumin, vagy béta-laktoglobulin okozza a specifikus IgE szint emelkedését. Mogyoró allergia esetében is nagyon fontos tudni, hogy melyik allergén komponens az érintett. Amennyiben például a tüneteket a nyírfa Bet v 1 homológ Ara h8 pozitivitást látnak, csak enyhe tünetek várhatók, ha azonban az Ara h 2 és 3, akkor igen súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakcióval járhat, ha mogyoró kerül az ételbe.

Forrás: Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság VII. Kongresszusa, 2017. október

A komponens alapú allergén-meghatározás már Magyarországon is, több centrumban elvégezhető.

A komponens alapú tesztről bővebben ITT olvashat.

MGYGT_kongressz_2017_10_5-7_530

DrSÉF: Javaslatok az ételallergia megelőzésére

kisbabanez_cr_tukorHogyan tápláljuk a kicsit:

  1. Kizárólagos anyatejes táplálás 4-6 hónapos korig
  2. Anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált tápszer
  3. Hozzátáplálás szilárd ételekkel csak 6 hónapos korban fokozatosan bevezetve
  4. Az erős allergénaktivitású élelmiszerek (tehéntej, tojás, hal, dió, csokoládé) kerülése 1 éves korig, földimogyoró 3 éves korig

 

 

Mit (t)egyen szoptató anya:

  1. A magas allergénaktivitású fehérjék (tej, tojás, tengeri hal) mennyiségének korlátozása (napi 2 dl tej, heti 3 tojás)
  2. Ha a gyermeken tünetek alakulnak ki, a fentiek teljes elhagyása
  3. Ilyen diéta esetében az anyuka számára vitaminok és a kalcium pótlása
  4. A szoptató anya ne dohányozzon (ne fogyasszon gyógyszert, alkoholt)!

Ami még számít – környezeti tényezők:

  1. Dohányzásmentes környezet
  2. Portalanítás, függöny, textíliák mosása hetente
  3. Ne legyen szőnyegpadló, Plüssjátékok kerülése
  4. Háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében!

A fentiektől az várható, hogy a táplálékallergia nem alakul ki, vagy később és enyhébb formában jelenik meg.

Összeállította: dr. Utassy Gábor (DrSÉF)
Forrás: dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne (szerk.): Gyermekkori allergiák

Étlapunkhoz kattintson IDE!

 

Nyári táborok Budapesten

Gondolt már arra, hogy mit fog enni gyermeke a nyári táborban?

Budapesten minden táborba kiszállítjuk diétás ebédjeinket. Használja ki szolgáltatásunkat:

Gluténmentes, tejmentes, tojásmentes ebédszállítás minden budapesti nyári táborba!

Az Ön gyermekének is kiszállítjuk diétás ebédjét. :)

Keressen bennünket a 06-30-591-0505-ös telefonon munkanapokon 7 és 16 óra között, vagy emailben: info@drsef.hu !

Camp-Intro-500

A táplálékterhelés a legmebízhatóbb

Egyre több az ételallergiás a világban. Tényleg több? Mennyivel? Biztos, hogy az? Ki ételallergiás igazán?

ikrek Valószínűsíthető, hogy a világban jóval többen hiszik azt magukról, hogy ételallergiásak, mint ahányan valóban azok. Az ételallergia diagnosztizálása nehéz feladat. Általában laborvizsgálatok, különböző tesztek segítik az orvosokat. A legmegbízhatóbb módszer azonban a táplálékterhelés (ételterhelés)  – állítják az egyik haza oktatókórház gyermekorvos szakemberei.

Az ételterhelés lényege, hogy a gyanús ételféleségeket adják a feltételezhetően táplálékallergiás egyénnek és vizsgálják, hogy kialakulnak-e a tünetek.

Nyílt ételterhelés

Világszerte legelterjedtebb az úgynevezett nyílt ételterhelés. A főként szubjektív tünetek miatt gyakran azonban álpozitív eredmények születnek.

KVPÉP a legjobb

Sokkal megbízhatóbb ételterheléses vizsgálat a kettős vak placebo-kontrollált étel provokációs teszt (KVPÉP). Ilyenkor sem páciens, sem az orvos nem tudja, hogy mikor evett tényleg allergént (pl. tojás, tejet stb.) tartalmazó ételt és mikor placebót (ugyan olyan, de nincs benne allergén) a vizsgált egyén. Gondosan lejegyzetelnek minden tünetet, aztán a vizsgálatsorozat végén felbontják a borítékot és a benne található kódok alapján beazonosítják a fogyasztott ételeket (melyikben volt ténylegesen pl. tej vagy tojás, és melyik volt a placébó étel).
Igen érdekes, hogy a  (KVPÉP) vizsgálatok során nagyon sokszor kapnak placebóra egyértelműen pozitív, allergiás reakciót, ami az orvosokat is megtéveszthetné.

A hazai oktatókórház  orvoscsoportjának véleménye szerint megfelelő szervezéssel a gyakorlatban is jól használható vizsgálati módszer a KVPÉP.
Forrás: FIGYEK 2016.

A tartósítószerek és az ételallergiák

A táplálékallergia kialakulása a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, 3 éves kor felett gyakorisága csökken. Ebben az életkorban a táplálékokban található fehérjék okoznak a leggyakrabban tüneteket. A nagyobb gyermekek és a felnőttek kóros reakcióiért leginkább az ételszínezékek, a tartósítószerek és az adalékanyagok a felelősek.

A nyers növények, gyümölcsök vagy állati eredetű táplálékok mellett, étrendünk nagy részét ezek feldolgozott formája alkotja, amelyekhez az előállítása során adalékanyagokat, tartósítószereket, ételszínezékeket használnak fel. Bár kis mennyiségben találhatók az élelmiszerekben – súlyos, nemkívánatos tünetek kialakulásához vezethetnek.

pottyös-panni

Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát tartósítószerként adagolva például a fogyasztását követően mellékhatásokat okozhat. Lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat. Másik, gyakran használt tartósítószer a szorbinsav. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.

A DrSÉF:  a legtöbb ételünk nem tartalmaz tartósítószert, mert ételeik készítésekor igyekezünk kerülni a tartósítószert tartalmazó alapanyagokat.

Forrás:
1. Dr. Polgár Marianne, Dr. Novák Zoltán: Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére
2. www.patikamagazin.hu
3. www.webbeteg.hu