Zöldben az NGF menük

Akik nátrium-glutamát menteset szeretnének rendelni, azoknak ajánljuk a NM NGF menüt, és GyM NGF menüt.  (Natrium Glutamat Free = NGF = nátrium-glutamát mentes)

Az NM NGF menüket felnőtteknek ajánljuk.  Természetesen ugyan úgy, mint az étlapon található összes ételünk, ezek is egyszerre mentesek mind gluténtől, mind tejtől és tojástól, és laktózmentesek is, ugyanakkor az NM NGF nem tartalmaz nátrium-glutamátot sem.
NMNGF_530

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A GyM NGF menüket – a gyermek adagmennyiség miatt-, gyermekek számára ajánljuk. Természetesen ugyan úgy, mint az étlapon található összes ételünk, ezek is egyszerre mentesek mind gluténtől, mind tejtől és tojástól, és laktózmentesek is, ugyanakkor a GyM NGF nem tartalmaz nátrium-glutamátot sem.
GyMNGF_530

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt rendeljen étlapunkról: DrSÉF ÉTLAP

 

Kínai vendéglő szindróma

Kínai vendéglő szindróma és a nátrium-glutamát
kinai_dragon
Egyes állítások szerint a nátrium-glutamát lehet felelős az arra érzékenyeknél egyfajta szindrómáért, ez az un. kínai vendélő szindróma. A kínai vendéglő szindrómaként elhíresült kórkép egyfajta táplálékintolerancia (tehát táplálékérzékenység, nem immunközvetített reakció, nem táplálékallergia!) jellemzője, hogy az arra érzékenyeknél röviddel a táplálék elfogyasztása után zsibbadás, kipirulás, mellkasi szorító érzés, fej- és nyakfájás, gyengeség  jelentkezik, amelyek különösebb kezelés nélkül rövid időn belül enyhülnek.

A nátrium-glutamát

A nátrium-glutamátról

A nátrium-glutamát ízfokozó táplálékkiegészítő (más néven MSG, mononátrium-glutamát vagy E621).
NAGLU

 

 

 

 

 

 

 

A nátrium-glutamátot nagy mennyiségben, általában keményítőből, cukornádból, cukorrépából vagy melaszból, erjesztés útján állítják.

Rendkívül széles körben alkalmazott ízfokozó. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy húsízű élelmiszerekben fordulhat elő, de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák. Előfordulhat leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben.

Számos forrás mellékhatásokról számol be (például az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat, valamint némely forrás az egyik legveszélyesebb adalékanyagként említi), ugyanakkor az itt hivatkozott tudományos vizsgálatok nem mutattak semmiféle káros mellékhatást.

Minden esetre 12 hetesnél fiatalabb csecsemők esetében fogyasztása nem ajánlott. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.

Forrás: WIKIPÉDIA

NÉBIH ellenőrzés a DrSÉF-nél

Izgalmasan alakult az év eleje nálunk. Egyik hétfő hajnalban a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) munkatársai csöngettek be hozzánk azzal a szándékkal, hogy ellenőrizzék, minden az előírásoknak megfelelően történik-e a DrSÉF-nél. Határozottan, ugyanakkor kedvesen érdeklődtek szolgáltatásunkról és a munkánk részleteiről.   Szokatlan volt a „szemle” hiszen korábban 2011-ben, a szolgáltatásunk indulásakor konzultáltunk a hivatallal utoljára. A közel 1 órás eszmecsere és jegyzőkönyvírás után  mindent rendben találtak. A NÉBIH országos igazgatóságának felügyelője után pár nappal meglátogatott bennünket a NÉBIH járási hivatalának munkatársa is, aki tájékozódott a szolgáltatásunk működéséről. Vele apróbb „frissítéseket” egyeztettünk az adminisztrációban. A látogatása után pedig megnyugodva vettük tudomásul, hogy a szolgáltatásunkban minden jogszabályi kötelezettségnek eleget teszünk.

Alig telt el egy hét és az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), pontosabban a XIV. Kerületi Népegészségügyi Intézet jelentkezett be hozzánk. Ellenőrzést végző két munkatárs érkezett kettő főiskolás hallgatóval, akik ételmintákat vittek magukkal különböző laborvizsgálatokra.
A mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok is mindent rendben találtak.

Örülünk, hogy objektív, pozitív visszajelzést kaptunk az illetékes hatóságoktól az ételeink minőségéről és a szolgáltatásunk magas színvonaláról.

Az alapításkor, 2011-ben kitűzött céljaink:
Kockázatmentes allergénkerülő-diéta biztosítása, az országban egyedülálló konyhából, magas minőségű, változatos ételekkel, nagy felelősségtudattal és megfelelő tapasztalattal, orvosi háttérrel.

gold-standard-DrSEF

Transzzsírsav: Lejárt a türelmi idő!

Az Európai Unióban harmadikként, a közép-európai régióban hazánk elsőként szabályozza rendeletben az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát. A rendelet (71/2013.(XI.20.) EMMI rendelet) 2014. február 18.-tól lépett hatályba, és 1 év türelmi idő után 2015. február 18.-tól kötelező betartani.

Lényege, hogy meghatározza az élelmiszerek maximális transz-zsírsav tartalmát. Ez azért fontos, mert a transz-zsírsavak károsak az egészségre. A 2004-es dán jogszabály bevezetése után három évvel a korábbi transz-zsírsavfogyasztás ötödére csökkent, illetve 20 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Egyes számítások szerint hasonló mértékű javulás Magyarország esetében azt jelentené, hogy 6000 ember életét lehetne megmenteni minden egyes évben.

Fő szabályozási pontok:

  • az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot
  • ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 20 százalék, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot, vagy
  • ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 3 százalék, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot.

Fontos még tudni, hogy ez a rendelet az összes, Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerre érvényes. Így nemcsak az itthon előállított élelmiszerek, hanem a külföldről importált termékek gyártóinak is garantálni kell a fenti értékeket. A rendelet februári hatályba lépésétől kezdve a gyártók már csak a rendeletnek megfelelő transz-zsírsav tartalmú élelmiszereket állíthatnak elő.

Transzzsir_kontroll(A logó forrása: OÉTI)

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) több száz élelmiszert vizsgált be transz-zsírsav tartalom szempontjából.

Milyen “E”-ket nem kaphatnak a bölcsődékben és az óvodákban?

A jövő évtől hatályba lépő közétkeztetési rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet) előírja, hogy az 1-6 éves korcsoport számára készített ételekben milyen élelmiszer adalékanyagok nem szerepelhetnek. Ezek az „E” anyagok olyan élelmiszer-színezékek, amelyek a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhatnak.

E-azoszinezekek

A  bölcsődés és óvodás gyermekeknek a  közétkeztetésben nyújtott ételekben az alábbi élelmiszer-színezékek  nem lehetnek:

Narancssárga S (E 110)
Kinolinsárga (E 104)
Azorubin (E 122)
Alluravörös (E 129)
Tartrazin (E 102)
Neukockin (E 124)

(Forrás:1333/2008/EK Rendelet az élelmiszer-adalékanyagokról)

 Mi a DrSÉF nem vagyunk közétkeztető, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a kisebb gyermekeknek készített speciális diétás (gluténmentes, tejmentes, tojásmentes) ebédjeink ne tartalmazzanak az egészségre káros, a gyermekek viselkedését és figyelmét befolyásoló, un. azoszínezékeket. 

Transz-zsír rendelet 71/2013. (XI.20.) EMMI

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 192. szám

 Az emberi erőforrások minisztere 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelete az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (11) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/ 2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. §
(1) E rendelet hatálya azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a végső fogyasztónak szánnak.(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e rendeletben előírtak nem alkalmazandóak az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transz-zsírsavakra.
(3) E rendelet hatálya a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki.

2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikkében meghatározott fogalom,
b) transz-zsírsav: a legalább egy nem konjugált transz konfigurációjú szén-szén kettőskötést tartalmazó zsírsav,
c) forgalomba hozatal: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,
d) végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom.

3. §
(1) Tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni – ide nem értve a nem magyarországi forgalomba hozatal céljából történő készen tartást –, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében ha
a) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot, vagy
b) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot.
(3) Az élelmiszer előállítója, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazó által vezetett nyilvántartásban szerepelnie kell a transz-zsírsav tartalmú alapanyagok transz-zsírsav tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket az előállító a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállítása során összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz.

4. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó ellenőrzések eredményéről negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBiH), amely az adatokat összesítve továbbítja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére a következő adatok megadásával:
a) az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozások megnevezése, a hatósági ellenőrzés helye,
b) az ellenőrzött élelmiszer megnevezése, előállítója, forgalmazója vagy első magyarországi forgalmazója, a kiszerelés nagysága, továbbá a felhasználási utasítás, elkészítési javaslat, ha ez az adott élelmiszernél rendelkezésre áll,
c) a NÉBiH által végzett hatósági laboratóriumi vizsgálatok eredménye élelmiszerenként, 100 gramm átadott vagy értékesített élelmiszerre és az ezen élelmiszerben lévő zsírtartalom 100 grammjára vonatkoztatva.
(2) Az OTH az (1) bekezdés szerinti adatokat az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) számára átadja.
(3) Az OÉTI az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont a) alpontja alapján
a) a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszer transz-zsírsav tartalmára vonatkozó mérési adatokból adatbázist alakít ki,
b) felmérést készít a lakosság transz-zsírsav beviteléről,
c) figyelemmel kíséri a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerek összetételének az e rendeletben foglalt követelményekkel összefüggő változását,
d) felmérő jelleggel laboratóriumi vizsgálatokat végez az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozóan.
(4) Ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti vizsgálatok alapján annak megállapítására kerül sor, hogy a vizsgált élelmiszer nem felel meg e rendelet előírásainak, az OÉTI a vizsgálat elvégzését követően értesíti az OTH-t az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatok megadásával.
(5) Az OTH a (4) bekezdés szerinti adatokat a beérkezésüket követő 8 napon belül megküldi a NÉBiH részére.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés d) pontja szerinti laboratóriumi vizsgálatok során a 14, 16, 18, 20 vagy 22 szénatom számú transz-zsírsavak mennyiségi meghatározását kell elvégezni.

5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, e rendelet előírásainak nem megfelelő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idejük végéig, de legfeljebb az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapig forgalmazhatóak.

6. §
(1) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
(2) E rendelet előírásainak nem kell megfelelnie a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott azon élelmiszernek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók egészségvédelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 

Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 192. szám

Transz-zsír rendelet: DEN, AUT, HUN

Az Európai Unióban harmadikként, a közép-európai régióban hazánk elsőként szabályozza rendeletben az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.
arany-ezust-bronz

A rendelet (71/2013.(XI.20.) EMMI rendelet) 2014. február 18.-tól lépett hatályba. Lényege, hogy meghatározza az élelmiszerek maximális transz-zsírsav tartalmát. Ez azért fontos, mert a transz-zsírsavak károsak az egészségre. Elsőként Dánia, majd Ausztria szabályozta az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát az Unióban. A 2004-es dán jogszabály bevezetése után három évvel a korábbi transz-zsírsavfogyasztás ötödére csökkent, illetve 20 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Egyes számítások szerint hasonló mértékű javulás Magyarország esetében azt jelentené, hogy 6000 ember életét lehetne megmenteni minden egyes évben. Folytatás

BIO-ÉLELMISZEREKRŐL – második rész

100128_EU_Biologo_Green_I_StPTartalmazhatnak-e a bio-élelmiszerek E-betűs összetevőket?

Többen azt gondolhatják, hogy E-betűs összetevők nem lehetnek a bio-élelmiszerekben. Ez azonban nem teljesen így van. Vannak olyan kategóriák (édesítőszerek, ízfokozók, színezékek, stabilizátorok), melyek egyáltalán nem engedélyezettek, ha valaki bio minősítésű terméket akar gyártani, de vannak olyanok is, amelyeket megengedettek;
az EU Ökorendelete által engedélyezett néhány adalékanyag: E 170 Kálcium-karbonát, E 270 Tejsav, E 300 Aszkorbinsav, E 306 Tokoferoltartalmú természetes kivonatok, E 322 Lecitin, E 333 Kalcium-citrátok, E 334 Borkősav, E 335 Nátrium-tartarátok, E 336 Kálium-tartarátok, E 341 Monokálcium-foszfát, E 406 Agar-agar, E 407 Karragén, E 410 Szentjánoskenyérmag-liszt, E 412 Guarmagliszt, E 414 Gumiarábikum, E 500 Nátrium-karbonátok, E 501 Kálium-karbonátok, E 503 Ammónium-karbonátok, E 504 Magnézium-karbonátok, E 524 Nátrium-hidroxid, E 551 Szilícium-dioxid.
Az EU rendeleténél még szigorúbb az ökológiai gazdálkodók szervezetének ajánlása, ugyanis ők sokkal kevesebb adalékanyag használatát engedik meg.

Kik határozzák meg a bio-élelmiszerekre vonatkozó előírásokat, és kik ellenőrzik azok betartását?

A szabályok betartására minden EU-s ország egy független szervezetet hozott létre. Magyarországon ezt a feladatot a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. végzi. Csak azon a terméken található bio minősítés és valamelyik cég hologramja, melyet ők leellenőriztek, a termék pedig megfelelt a szigorú előírásoknak. Nem kell tehát az átveréstől tartanunk, ezeket az egész Európában alkalmazott alapelveket itthon is be kell tartania a biotermékeket előállító cégeknek, gazdáknak.

Melyik 8 ételt nem hajlandók megenni az élelmiszeripari szakértők?

Egy amerikai egészségmagazin megkérdezett nyolc olyan embert, aki azjaj élelmiszeriparban dolgozik és rálát arra, hogy az agrárcégek abban az iparágban hogyan „készítik” az ételeket, hogy ők mit nem lennének hajlandók megenni. Alább a Prevent Disease e cikkéből szemezgetünk..

1. Amit az endokrinológus nem enne meg: paradicsomkonzerv Folytatás