Szakértők vagyunk a cöliákiában

Fontos, hogy teljes biztonságban tudhassuk ügyfeleinket. Ezért veszünk részt minden magas színvonalú, orvos-szakmai tudományos ülésen.

A legfrissebb tudással rendelkezünk a coeliakia (cöliákia, lisztérzékenység) kórképről.

Tudományos ülés a coeliakia diagnosztikai kérdéseiről (Budapest, 2017.11.09.)

A Magyar Gyermekgasztroenterológiai Társaság Malabszorpció szekciója meghívott külföldi előadók részvételével 2017. november 9-én 14:00 órától tudományos ülést tart a coeliakia diagnosztikai kérdéseiről,melyben bemutatjuk a Focus-IN-CD felmérés során feltöltött betegcsoportok eredményeit is.

Helyszín: Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Üllői út 86 – Czinner Terem (G ép.)
A részletes program letölthető ide kattintva >>

Cöliákia diagnózis biopszia nélkül

Lehetséges a cöliákia diagnózisának megállapítása szövettani lelet (bélbiopszia) nélkül?


Előzmények

A cöliákia orvosi megítélésében két nagy változás történt az elmúlt években, amelyek az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozásitudományi Társaság (ESPHGAN) legutóbbi
irányelvében megfogalmazott. Ezt a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság is elfogadja.

Az egyik változás az, hogy a cöliákia nem a gyomor-bélrendszer betegsége, hanem több szervet, szervrendszert érintő, kóros elváltozások összessége – leegyszerűsítve az egész szervezetet érintő betegség.

A másik lényeges változás az, hogy az ESPHGAN pontosan lefekteti, hogy mely feltételek teljesülésekor lehet a cöliákia diagnózisát szövettani (bélbiopsziás) vizsgálat nélkül is megállapítani.

Tehát a cöliákia gyermekkori diagnózisának megállapítása nem érzelmi indíttatásból, hanem megalapozott orvosi döntés alapján is felállítható szövettani lelet hiányában is bizonyos feltételek teljesülésekor. Erre az elmúlt évtizedek során összegyűlt adatok tudományos elemzései, a diagnosztikus módszerek fejlődése adott lehetőséget.

Milyen feltételek mellett lehet a cöliákiát diagnosztizálni biopszia nélkül?

Általános szempontok:

1. A diagnózist olyan gasztroenterológus állíthatja fel, aki jártas a cöliákia diagnosztizálásában és kezelésében.
2. A szülő beleegyező nyilatkozatot ír alá, hogy elfogadja a gasztroenterológus diagnózisát és az ebből következő egész életre szóló diétás megkötéseket.

Pontrenszer (ESPHGAN Score):

Létezik egy nagyon pontosan összeállított pontrendszer (ESPHGAN score) a gasztroenterológus szakember számára (ennek részletes bemutatására került sor a múlt hétvégén a FIGYEGAMU-n, Fiatal Gyermek-gasztroenterológus Munkacsoportja), amely megtatározza, hogy miért, hány pontot kell adni a cöliákia diagnózisának megállapításához.

Négy csoportba sorolja a paramétereket:

1. Klinikai tünetek
2. Szerológiai vizsgálati eredmények
3. Genetika
4. Szövettan

Összesen maximum 7 pont jöhet össze, és van 2 olyan részeredmény is, ami mínusz pontokat ér.

Akkor lehet a cöliákiát megállapítani, ha 4 vagy ennél több pont jön össze a gyermeknél. A klinikai tünetekért maximum 2, a szerológiai eredményekért maximum 2, a genetikáért maximum 1 pont, és a szövettanért maximum 2 pont adható (a negatív szerológia- és a genetika -1, -1 pontot ér).
Ha kivesszük a szövettant, akkor a többiből kell összejönni 4 pontnak, vagy annál többnek és akkor a cöliákia diagnózisa teljes biztonsággal, megalapozottan, szövettani lelet (biopszia) nélkül is megállapítható.

A fentiekből következik, hogy csak akkor lehetséges a cöliákia megállapítása a szövettani lelet nélkül, ha a cöliákiára jellemző tünetegyüttes (vigyázat, a napi egy hasmenés még nem elegendő!), EMA pozitivitás és a genetikai hajlam is jelen van.

Számos „apróság” van még a csoportokon belüli pontozásnál, amelyeket figyelembe kell venni a cöliákiában tapasztalt gasztroenterológusnak. Csupán néhány szempont:
-például a klinikai tünetegyüttesért csak akkor adható 2 pont, ha a bélrendszeri tünetek mellett, hiányállapot (vashiány, vérszegénység), és alultápláltság is kimutatható. Egyéb esetekben csak 1 pont adható.
-a társbetegségek közül csak az 1-es típusú diabetes-ért adható 1 pont, pl. Down kórért nem jár az 1 pont, mert szoros összefüggés nem bizonyított. Ugyanígy az összes többi, cöliákiával együtt előforduló autoimmun kórképekért sem adható pont.
-az EMA pozitivitásért 2 pont ját önmagában is, a transzglutamináz pozitivitásért csak 1 pont adható (mert jóval gyengébb ennek a vizsgálatnak a megbízhatósága)
-a legsúlyosabb szövettani leletért 2 pont adható, az enyhe eltérésnél csak 1 pont.

A Társaság konszenzusra jutott abban, hogy amennyiben a Score rendszer alapján a gyermeknek 4 vagy annál több pontja van, akkor szövettani vizsgálat nélkül felállítható a cöliákia diagnózisa.

Ez esetben kitölthető az emelt családi pótlék iránti kérelem biopszia nélkül is. A nyomtatvány (kérelem) kitöltésére gyermek-gasztroenterológus és allergológus jogosult (háziorvosok nem!).


Felnőttek cöliákiája Magyarországon

Az ESPGHAN ajánlás a gyermek-gasztroenterológusok ajánlása, a felnőtt-gasztroenterológusok európai társasága nem készített ilyet .
A hazai felnőtt gasztroenterológusok között nagyon kevesen (néhányan) vannak, akik valóban jártasak a cöliákia diagnosztizálásában, követésében és kezelésében. Reméljük, egyre több felnőtt-gasztroenterológus fog magas szintű tudást és tapasztalatot szerezni a cöliákiában is.

Dr. Utassy Gábor

Forrás: FIGYEGAMU IV., Kecskemét 2017. január 27-28.

Lisztérzékenység. Mi legalább tudjuk …

A lisztérzékenység (coeliakia) évtizedek óta kiemelten kutatott területe azA winking yellow smiley stands out from the crowd orvostudománynak.  Ma már beigazolódott, hogy genetikai alapon, környezeti hatásra kialakuló, autoimmun kórkép. Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján biztosan tudjuk, hogy nem csupán a vékonybél bolyhainak pusztulása jellemzi, hanem számos szervrendszer kóros működésével jár. A típusos tünetek mellett (hasmenés, puffadás, étvágytalanság) az emésztőrendszeren kívül is jelentkezhetnek a panaszok; sorvadt izomzat, állandó fáradtság, bőrtünetek, depresszió, csontritkulás stb. Ezen kívül megjelenthetnek társuló betegségként még egyéb autoimmun kórképek, mint például az 1. típusú cukorbetegség vagy reumás ízületi gyulladás is.

A környezeti hatás, mely beindítja az autoimmun folyamatot a gabonafélékben található glutén. A glutén a búza fehérjéje, amelyhez hasonló a rozsban található szekalin, és az árpában található hordein. Immungenetikai szempontból a zabban is található egy hasonló fehérje rész, az avenin, de ez a coeliakiások többségénél nem vált ki kóros immunológiai reakciót. Ezért a gluténnel nem szennyezett zabot a lisztérzékenyek –elvileg-, fogyaszthatják. (Azért írom az elvileg szót, mert gyakorlatilag Magyarországon nem érhető el ilyen „tiszta” zab, vagy, ha mégis, csak nagyon drágán.) Ezért szoktuk úgy leegyszerűsíteni a zabkérdést, hogy a coeliakiasok inkább ne fogyasszanak zabot.

A lisztérzékenység (coeliakia) az egyetlen olyan autoimmun betegség*, amelynek tudjuk a kiváltó okát. Az is bizonyított, hogy a kiváltó ok, a glutén eliminációjára (gluténmentes diéta hatására) az autoimmun folyamat leáll és a szervezet regenerálódik (1, 2).

Bár számos kutatás folyik a betegség orvoslására, a coeliakia jelenlegi kezelése azonban még mindig az autoimmun folyamatot provokáló ágens, azaz a glutén kiiktatása az étrendből.  Úgy is fogalmazhatunk, hogy a lisztérzékenység diétája az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás gluténmentes változata.

Lehetnek egyéni különbségek abban, hogy mennyi az a minimális gluténmennyiség, amely alatt nem indulnak be a kóros immunológiai folyamatok (küszöbdózis), azonban ennek meghatározása egyénenként ma még nem lehetséges.

A lisztérzékenyeknek ezért a szigorú, gluténmentes diéta jelenti a teljes biztonságot.

*Leggyakoribb autoimmun betegségek:

-Autoimmun palzsmirigy-gyulladás

-SLE (Systemás Lupus erythematosus)

-Inzulin rezisztencia

-Diabetes mellitus

-Rheumatoid artitis

-Autoimmun májbetegségek

-Coeliakia

-Chron betegség

-Psoriásis

 

1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, Coeliakia. Gasztroenterolóiai Szakmai Kollégium, 2012.

2. Bai, J., Fried, M. et al.: Celiac disease. WHO Global Guidelines, 2012

 

A Budai Lisztérzékeny Csoport gyűlésén a DrSÉF

site_headKezdés: 2013. május 8. 17.15

Előadó: Dr. Utassy Gábor (DrSÉF)

Program:

1. A legfrissebb tudományos hírek a coeliákiásoknak (forrás: Gasztroenterológiai továbbképzés, 2013. április 12-13.)

  • “Amit eszel, azzá leszel”-nutrigenomika, epigenetika
  • a diétás élelmi rostok, a D-vitamin szerepe a normál bélflóra kialakításában
  • a coeliakia és egyéb betegségek az evidencia tükrében

2. Paleolit diéta, melyet sokszor gluténmentesnek hírdetnek.

Vendég még: Vajda-Nagy Erika (dietetikus)

Gyakran ismételt kérdések a coeliákiában.

budai-kostoloAz előadás után DrSÉF-es ételekből lesz kóstoló a résztvevőknek!