Amit tudni lehet a táplálékallergiájáról

GYAKORLATI MOLEKULÁRIS ALLERGOLÓGIA

Laza diéta elegendő, vagy szigorú diéta szükséges?
Kinövi-e a gyermek az ételallergiáját?
Érdemes-e költeni immunterápiára?
Milyen laborvizsgálatokra érdemes végeztetni?

Kiváló szakmai továbbképzésen vettünk részt szeptember 14.-én az Istenhegyi Géndiagnosztikai Központ szervezésében.

A táplálék- és légúti allergiák diagnosztizálásának és kezelésének igazán új ismereteit kaptuk meg a tanfolyamon.

Dr. Nagy Adrienne PhD, a Heim Pál Kórház és a Rózsakert Medical Center szakembere kitűnő előadásában a molekuláris allergológia alapfogalmait tisztázta. Az allergének legfrissebb, az általuk kifejtett allergiás reakciók súlyosságának alapján történő osztályozásával világossá vált, hogy ma már nem tejfehérje allergiáról kell beszélnünk, hanem arról, hogy pontosan melyik fehérje okozza az allergiát. Ugyanis ez alapjaiban meghatározza az egyén diétáját, a „kinövésre” való hajlamát vagy akár az immunoterápiáját. Ha ismerjük az allergiát okozó, elsődleges fehérjét, akkor megmondhatjuk a páciensnek, hogy teljes tejfehérje mentes, szigorú diétára van szüksége, vagy esetleg sült, főtt formában fogyaszthat tejtartalmú élelmiszereket a diétája során.  Óriási diétás különbség!
Hasonló vonatkozásai vannak a mogyoró allergiások diétás előírásainak is. Hiszen már tudjuk, hogy van, aki sosem találkozhat bizonyos mogyoró allergénnel, mert számára ez halálos veszélyt jelent, de van olyan mogyoró allergiás, aki a „nyomokban tartalmazhat” kategóriájú élelmiszereket nyugodtan megeheti, mert nem fog neki panaszt okozni.
Ezek meghatározására alkalmas módszerek a molekuláris allergológiában használatos diagnosztikai eljárások.
Az allergiák kezelésében a diéta mellett egyre erősebb fegyver az orvos kezében az immunterápia.
Az immunterápia akkor lesz sikeres, ha pontosan meg tudjuk határozni az elsődleges allergéneket. Ezek diagnosztizálására alkalmasak a komponens alapú tesztek.

Dr. Réthy Lajos Attila PhD, Dr. habil. kiváló előadásában ismertette az utóbbi időben megismert és bizonyított kereszt-allergiákat. Külön kitért a földimogyoró allergén komponenseire, a különféle táplálék allergének és a légúti allergiát okozó allergének keresztreakcióira, a barack félék elsődleges allergénjeire és keresztreakcióira.
Külön hangsúlyozta, hogy a táplálék allergének mellett, ha egyéb tényezők pl. alkohol, gyógyszer, erősebb fizikai aktivitás, vagy akár a menses is egyszerre van jelen az adott egyénnél, akár anafilaxiás reakció is kialakulhat. Ezek ismerete ma már elengedhetetlen!

Dr. Mezei Györgyi tanárnő a SE I. Gyermekgyógyászati Klinikájáról a rovarméreg, ezen belül a méh- és darázscsípés okozta allergiákról tartott érdekes és rendkívül hasznos előadást. Részletesen kitért a méh- és darázscsípés okozta allergiák kivizsgálási lehetőségeire, és beszámolt a saját tapasztalatairól.

Dr. Csáki Csilla a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, Istenhegyi Géndiagnosztikai Központ allergológusa, molekuláris allergia és immunológia hazai szakértője a táplálékallergiák komponens alapú vizsgáló módszereit tárta a hallgatóság elé. Többek között bemutatta a tejfehérje allergia legmodernebb diétás kezelését.

A haza szakembereken kívül külföldi előadók is átadták tapasztalataikat, közülük Petra Zieglmayer, (Medical Director Vienna Challenge Chamber) tartott különösen hasznos előadást a több évtizedes bécsi tapasztalatairól.

A táplálékallergiák komponens alapú vizsgálata az orvostudomány legújabb vívmányi közé tartozik.

Használja ki a legfrissebb orvostudományi tapasztalatokat!

Kérdés esetén keresse a DrSÉF orvosszakértőjét,  Dr. Utassy Gábort a témával kapcsolatban!

Elérhetőségek:

email: info@drsef.hu
telefon: 06 30 591 0505 (h-p, 8:00-14:00)
MolAllerg_530

 

A legbiztosabb a KVPÉP a diagnózishoz

Egyre több az ételallergiás a világban. Tényleg több? Mennyivel? Biztos, hogy az? Ki ételallergiás igazán?

Valószínűsíthető, hogy a világban jóval többen hiszik azt magukról, hogy ételallergiásak, mint ahányan valóban azok. Az ételallergia diagnosztizálása nehéz feladat. Általában laborvizsgálatok, különböző tesztek segítik az orvosokat. A legmegbízhatóbb módszer azonban a táplálékterhelés (ételterhelés)  – állítják az egyik haza oktatókórház gyermekorvos szakemberei.

Az ételterhelés lényege, hogy a gyanús ételféleségeket adják a feltételezhetően táplálékallergiás egyénnek és vizsgálják, hogy kialakulnak-e a tünetek.

Nyílt ételterhelés

Világszerte legelterjedtebb az úgynevezett nyílt ételterhelés. A főként szubjektív tünetek miatt gyakran azonban álpozitív eredmények születnek.

KVPÉP a legjobb

Sokkal megbízhatóbb ételterheléses vizsgálat a kettős vak placebo-kontrollált étel provokációs teszt (KVPÉP). Ilyenkor sem páciens, sem az orvos nem tudja, hogy mikor evett tényleg allergént (pl. tojás, tejet stb.) tartalmazó ételt és mikor placebót (ugyan olyan, de nincs benne allergén) a vizsgált egyén. Gondosan lejegyzetelnek minden tünetet, aztán a vizsgálatsorozat végén felbontják a borítékot és a benne található kódok alapján beazonosítják a fogyasztott ételeket (melyikben volt ténylegesen pl. tej vagy tojás, és melyik volt a placébó étel).
Igen érdekes, hogy a  (KVPÉP) vizsgálatok során nagyon sokszor kapnak placebóra egyértelműen pozitív, allergiás reakciót, ami az orvosokat is megtéveszthetné.

A hazai oktatókórház  orvoscsoportjának véleménye szerint megfelelő szervezéssel a gyakorlatban is jól használható vizsgálati módszer a KVPÉP.
Forrás: FIGYEK 2016.

 

Rendelje meg biztosan gluténmentes, tejmentes, laktózmentes és tojásmentes minőségi diétás ételeit MOST!

 

Agyament_530

Érdemes-e 200 ezret költened immunterápiára?

Az immunterápia lényege, hogy az allergiát okozó allergéneket orvosi kontroll alatt, nagyon kis adagokban hónapokon, éveken át adva a szervezet kóros reakcióját megszüntetjük. Ezáltal a korábban allergiát okozó pollenek, étel összetevők stb. nem okoznak tüneteket, vagy csak nagyon enyhe tüneteket váltanak ki.

Az immunterápia költséges és hosszú ideig tartó gyógyító eljárás. 60-80.000 Ft-os éves költséget jelent a páciens számára, és átlagosan 3-5 évig tart.

Immunterápia előtt érdemes un. singleplex molekuláris tesztet végeztetni, ugyanis ezzel a vizsgálattal több allergéncsoporton belül megállapítható, hogy az adott egyénnek pl. a mogyorófélék allergiáját okozó allergének fő komponensére van allergiája, vagy nem. Ha a fő-komponensre allergiás, akkor az immunterápia várhatóan 60-70%-ban sikeres lesz, azaz 10 immunterápiával kezeltből 6-7-nek megszűnik az allergiája. Ha nem a fő-komponensre allergiás az illető, akkor a sikerre csak 10%-os eséllyel számíthat.

A singleplex molekuláris tesztek „csak” 10 ezer forintos kiadást jelentenek.
Mielőtt valaki 200 ezer forintos immunterápiába kezdene, érdemes tisztáznia, mennyi az esélye annak, hogy az immunterápiától megszűnik az allergiája.

A legújabb tesztekről bővebben itt olvashat:  http://etelallergiasoknak.hu/tudomany.php

Labor

Nem az a csoda …

“Nem az a csoda, hogy nem vagyunk ételallergiások, hanem az, hogy nem mindannyian vagyunk ételallergiások.” -prof. Arató András

Aratóea

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A minap előkerült a közösségi portálon egy videó, amely laikusoknak készült az ételallergiáról. Az előadás a Mindenki Akadémiája című sorozat része.

Néhány szó a sorozatról: a Mindenki Akadémiája új ismeretterjesztő sorozat a hazai tudományos élet kiválóságaival. Minden nap egy újabb előadás a természettudomány, az élettudományok, vagy a humán tudományok magyar szakértőitől. Az előadások a tudományos élet legfrissebb hazai kutatási eredményeit tárják elénk.

Ajánlom azoknak, akik ételallergiások, vagy akiknek a gyermekük ételallergiás. Közérthető módon ismerteti Arató professzor az ételallergiák okait, a szervezetben lejátszódó élettani- és kóros folyamatokat, az ételallergiák diagnózisát és terápiáját is.

Hasznos időtöltést kívánok! A videóhoz kattintson ide: Előadás

GMO-k és az ételallergia

Okozhatnak allergiát a génmanipulált élelmiszerek (GMO-k)?

Okozhatnak, ha az új, élelmiszerbe kerülő anyagra az érintett egyén érzékeny.

Például halra érzékenyeknél előfordult, hogy olyan génmanipulált burgonyától lettek rosszul, amelynek a hidegtűrését úgy fokozták, hogy halban található aminosavakat vittek be a génkezelés során a burgonyába. A halra érzékenyeknél súlyos tünetek léptek fel az ilyen génmódosított (GM) burgonya fogyasztásakor.

 
gmo krumpli

 

 

 

 

 

 

 
Megjegyzés:

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését.
A legfrissebb hazai szabályozásokról itt olvashat bővebben: NÉBIH GMO

Forrás:
1. dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne (szerk.): Gyermekkori allergiák
2. NÉBIH honlapja

Almaevés után futok, befulladok. Van összefüggés?

Igen. Gyakran tapasztalható, hogy bizonyos ételek fogyasztása és a fizikai terhelés együttes jelenléte allergiás tünetet vált ki.

almacipő_530

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha ilyen összefüggést figyelünk meg, az adott táplálék fogyasztását és vele egyidejűleg a fizikai tevékenységet el kell kerülni.

Fontos tudni azonban, hogy külön-külön a táplálék fogyasztása és a fizikai tevékenység nyugodtan folytatható.

DrSÉF: Javaslatok az ételallergia megelőzésére

kisbabanez_cr_tukorHogyan tápláljuk a kicsit:

  1. Kizárólagos anyatejes táplálás 4-6 hónapos korig
  2. Anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált tápszer
  3. Hozzátáplálás szilárd ételekkel csak 6 hónapos korban fokozatosan bevezetve
  4. Az erős allergénaktivitású élelmiszerek (tehéntej, tojás, hal, dió, csokoládé) kerülése 1 éves korig, földimogyoró 3 éves korig

 

 

Mit (t)egyen szoptató anya:

  1. A magas allergénaktivitású fehérjék (tej, tojás, tengeri hal) mennyiségének korlátozása (napi 2 dl tej, heti 3 tojás)
  2. Ha a gyermeken tünetek alakulnak ki, a fentiek teljes elhagyása
  3. Ilyen diéta esetében az anyuka számára vitaminok és a kalcium pótlása
  4. A szoptató anya ne dohányozzon (ne fogyasszon gyógyszert, alkoholt)!

Ami még számít – környezeti tényezők:

  1. Dohányzásmentes környezet
  2. Portalanítás, függöny, textíliák mosása hetente
  3. Ne legyen szőnyegpadló, Plüssjátékok kerülése
  4. Háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében!

A fentiektől az várható, hogy a táplálékallergia nem alakul ki, vagy később és enyhébb formában jelenik meg.

Összeállította: dr. Utassy Gábor (DrSÉF)
Forrás: dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne (szerk.): Gyermekkori allergiák

Étlapunkhoz kattintson IDE!

 

A tartósítószerek és az ételallergiák

A táplálékallergia kialakulása a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, 3 éves kor felett gyakorisága csökken. Ebben az életkorban a táplálékokban található fehérjék okoznak a leggyakrabban tüneteket. A nagyobb gyermekek és a felnőttek kóros reakcióiért leginkább az ételszínezékek, a tartósítószerek és az adalékanyagok a felelősek.

A nyers növények, gyümölcsök vagy állati eredetű táplálékok mellett, étrendünk nagy részét ezek feldolgozott formája alkotja, amelyekhez az előállítása során adalékanyagokat, tartósítószereket, ételszínezékeket használnak fel. Bár kis mennyiségben találhatók az élelmiszerekben – súlyos, nemkívánatos tünetek kialakulásához vezethetnek.

pottyös-panni

Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát tartósítószerként adagolva például a fogyasztását követően mellékhatásokat okozhat. Lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat. Másik, gyakran használt tartósítószer a szorbinsav. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.

A DrSÉF:  a legtöbb ételünk nem tartalmaz tartósítószert, mert ételeik készítésekor igyekezünk kerülni a tartósítószert tartalmazó alapanyagokat.

Forrás:
1. Dr. Polgár Marianne, Dr. Novák Zoltán: Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére
2. www.patikamagazin.hu
3. www.webbeteg.hu

Tartósítószer -Kerüld!

Az élelmiszerek tartósítására használt szulfitok migrént, asztmát, csalánkiütést okozhatnak.
fejfajas_no_nagy

Tartósításra pedig szükség van, hiszen az élelmiszerek mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a tárolás folyamán nemkívánatos folyamatokat indítanak el.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken. A tartósítószerek nagy általánosságban az E200–E299 jelöléssel szerepelnek a termékeken.

Antimikróbás hatásuk van:
E210 benzoésav
E211 nátrium-benzoát
E223 nátrium-metabiszulfit
E250 nátrium-nitrit

*Dr. Polgár Marianne, Dr. Novák Zoltán: Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére
**patikamagazin.hu
***webbeteg.hu

Akik tehát érzékenyek valamelyik tartósítószerre, mindig ellenőrizzék a termék összetételét!

A DrSÉF ételei

A DrSÉF ételei napi főzésben készülnek. Tartósításra alapvetően az un. gyorshűtéses technológiát alkalmazzuk, tartósító szereket a legtöbb esetben nem használunk. A gyorshűtés lényege, hogy az elkészült ételt +90 C0 hőmérsékletről minél rövidebb idő alatt 3 C0 -ra hűtjük, így minimalizálható a baktériumok szaporodása. Ebédjeinket OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) engedéllyel rendelkező, fóliával lezárt, egyszer használatos, mikrózható, eldobható és felcímkézett dobozokban, a hűtőlánc betartásával 0 és 4 C0 fok között szállítjuk. Így az ételeink fogyaszthatósága általában 1-2 nap, a pontos dátumot a rendeletnek megfelelően az étel címkéjén tüntetjük fel.

44 TONNA – A GÉNJEIDET KAPTAD, DE A SORSODAT TE IRÁNYÍTOD!

Mitől van egyre több ételallergiás?

Úgy tűnik, hogy tudomány egyre közelebb kerül a kérdés megválaszolásához. Sokáig azt gondoltuk, hogy a génjeink véglegesen megpecsételik sorsunkat. Ez így nem igaz!

Az életünk során bennünket érő környezeti tényezők befolyásolni tudják, hogy milyen betegségeink lesznek, hány évig élünk. A legutóbbi tudományos kutatások már molekuláris szinten is bizonyítják, hogy bár az emberi genom (a genetikai állományunk) nem változik, a sejtjeinkben található hatalmas génállományból egyes részek a szervezetünket érő külső ingerekre aktiválódnak, mások egész életünk során rejtve maradnak. Ez az oka annak, hogy valaki például soha nem lesz cukorbeteg, pedig a génjeiben, örökölten ott vannak a cukorbetegség kialakulását meghatározó génszakaszok. Másnál ugyanezek a génszakaszok megtalálhatók és ki is alakítják a cukorbetegséget. A különbség, hogy az első esetben az egyén sportol, egészségesen táplálkozik, nyugodt és kiegyensúlyozott életet él. A második minimális fizikai aktivitás mellett sok és rossz minőségű ételt fogyaszt, cigarettázik, alkoholizál, stresszes, túlsúlyos, magas vérnyomása van stb.

Környezeti hatások, melyek befolyásolják, hogy mely génjeink fejtik ki hatásukat:

– táplálékok,WhyYourDNA

– gyógyszerek,

– fertőzések,

– a testünket érő fizikai hatások, pl. sportolás

– fény,

– zene,

– stressz,

– pszichológiai és szociális hatások

Tehát azt kell mondanunk, hogy a génjeink nem közvetlenül és egyféle képen határozzák meg a sorsunkat. Hogy milyen betegségek kerülnek el bennünket, és melyek nem, az fogja meghatározni, hogy a rengeteg génünk közül, melyek fogják kifejteni a hatásukat, melyek nem. A legfrissebb tudományos kutatások (nutrigenomika, nutrigenetika) azt vizsgálják, hogy pontosan milyen táplálékalkotó elemek, és milyen hatással vannak a genetikai tulajdonságok (pl. genetikailag meghatározott betegségek) kifejlődésére.

Néhány megdöbbentő szám arról, hogy milyen erős befolyásoló tényező az elfogyasztott étel a betegségek, táplálékallergiák kialakulásában:

– 500-600 kg táplálékot fogyaszt el egy ember 1 év alatt átlagosan

– 80.000-szer eszünk életünk során

– 44 tonna táplálékot eszik meg egy ember élete során (80 év alatt)

Érdemes odafigyelni, hogy mit, illetve miből mennyit eszünk!

Dr. Utassy Gábor

Forrás: Dr. Falus András egyetemi tanár SE, előadása MDOSZ tudományos ülése, 2014.09.20.