Érdemes-e 200 ezret költened immunterápiára?

Az immunterápia lényege, hogy az allergiát okozó allergéneket orvosi kontroll alatt, nagyon kis adagokban hónapokon, éveken át adva a szervezet kóros reakcióját megszüntetjük. Ezáltal a korábban allergiát okozó pollenek, étel összetevők stb. nem okoznak tüneteket, vagy csak nagyon enyhe tüneteket váltanak ki.

Az immunterápia költséges és hosszú ideig tartó gyógyító eljárás. 60-80.000 Ft-os éves költséget jelent a páciens számára, és átlagosan 3-5 évig tart.

Immunterápia előtt érdemes un. singleplex molekuláris tesztet végeztetni, ugyanis ezzel a vizsgálattal több allergéncsoporton belül megállapítható, hogy az adott egyénnek pl. a mogyorófélék allergiáját okozó allergének fő komponensére van allergiája, vagy nem. Ha a fő-komponensre allergiás, akkor az immunterápia várhatóan 60-70%-ban sikeres lesz, azaz 10 immunterápiával kezeltből 6-7-nek megszűnik az allergiája. Ha nem a fő-komponensre allergiás az illető, akkor a sikerre csak 10%-os eséllyel számíthat.

A singleplex molekuláris tesztek „csak” 10 ezer forintos kiadást jelentenek.
Mielőtt valaki 200 ezer forintos immunterápiába kezdene, érdemes tisztáznia, mennyi az esélye annak, hogy az immunterápiától megszűnik az allergiája.

A legújabb tesztekről bővebben itt olvashat:  http://etelallergiasoknak.hu/tudomany.php

Labor

Nem az a csoda …

“Nem az a csoda, hogy nem vagyunk ételallergiások, hanem az, hogy nem mindannyian vagyunk ételallergiások.” -prof. Arató András

Aratóea

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A minap előkerült a közösségi portálon egy videó, amely laikusoknak készült az ételallergiáról. Az előadás a Mindenki Akadémiája című sorozat része.

Néhány szó a sorozatról: a Mindenki Akadémiája új ismeretterjesztő sorozat a hazai tudományos élet kiválóságaival. Minden nap egy újabb előadás a természettudomány, az élettudományok, vagy a humán tudományok magyar szakértőitől. Az előadások a tudományos élet legfrissebb hazai kutatási eredményeit tárják elénk.

Ajánlom azoknak, akik ételallergiások, vagy akiknek a gyermekük ételallergiás. Közérthető módon ismerteti Arató professzor az ételallergiák okait, a szervezetben lejátszódó élettani- és kóros folyamatokat, az ételallergiák diagnózisát és terápiáját is.

Hasznos időtöltést kívánok! A videóhoz kattintson ide: Előadás

GMO-k és az ételallergia

Okozhatnak allergiát a génmanipulált élelmiszerek (GMO-k)?

Okozhatnak, ha az új, élelmiszerbe kerülő anyagra az érintett egyén érzékeny.

Például halra érzékenyeknél előfordult, hogy olyan génmanipulált burgonyától lettek rosszul, amelynek a hidegtűrését úgy fokozták, hogy halban található aminosavakat vittek be a génkezelés során a burgonyába. A halra érzékenyeknél súlyos tünetek léptek fel az ilyen génmódosított (GM) burgonya fogyasztásakor.

 
gmo krumpli

 

 

 

 

 

 

 
Megjegyzés:

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését.
A legfrissebb hazai szabályozásokról itt olvashat bővebben: NÉBIH GMO

Forrás:
1. dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne (szerk.): Gyermekkori allergiák
2. NÉBIH honlapja

Almaevés után futok, befulladok. Van összefüggés?

Igen. Gyakran tapasztalható, hogy bizonyos ételek fogyasztása és a fizikai terhelés együttes jelenléte allergiás tünetet vált ki.

almacipő_530

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha ilyen összefüggést figyelünk meg, az adott táplálék fogyasztását és vele egyidejűleg a fizikai tevékenységet el kell kerülni.

Fontos tudni azonban, hogy külön-külön a táplálék fogyasztása és a fizikai tevékenység nyugodtan folytatható.

DrSÉF: Javaslatok az ételallergia megelőzésére

kisbabanez_cr_tukorHogyan tápláljuk a kicsit:

  1. Kizárólagos anyatejes táplálás 4-6 hónapos korig
  2. Anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált tápszer
  3. Hozzátáplálás szilárd ételekkel csak 6 hónapos korban fokozatosan bevezetve
  4. Az erős allergénaktivitású élelmiszerek (tehéntej, tojás, hal, dió, csokoládé) kerülése 1 éves korig, földimogyoró 3 éves korig

 

 

Mit (t)egyen szoptató anya:

  1. A magas allergénaktivitású fehérjék (tej, tojás, tengeri hal) mennyiségének korlátozása (napi 2 dl tej, heti 3 tojás)
  2. Ha a gyermeken tünetek alakulnak ki, a fentiek teljes elhagyása
  3. Ilyen diéta esetében az anyuka számára vitaminok és a kalcium pótlása
  4. A szoptató anya ne dohányozzon (ne fogyasszon gyógyszert, alkoholt)!

Ami még számít – környezeti tényezők:

  1. Dohányzásmentes környezet
  2. Portalanítás, függöny, textíliák mosása hetente
  3. Ne legyen szőnyegpadló, Plüssjátékok kerülése
  4. Háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében!

A fentiektől az várható, hogy a táplálékallergia nem alakul ki, vagy később és enyhébb formában jelenik meg.

Összeállította: dr. Utassy Gábor (DrSÉF)
Forrás: dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne (szerk.): Gyermekkori allergiák

Étlapunkhoz kattintson IDE!

 

A tartósítószerek és az ételallergiák

A táplálékallergia kialakulása a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, 3 éves kor felett gyakorisága csökken. Ebben az életkorban a táplálékokban található fehérjék okoznak a leggyakrabban tüneteket. A nagyobb gyermekek és a felnőttek kóros reakcióiért leginkább az ételszínezékek, a tartósítószerek és az adalékanyagok a felelősek.

A nyers növények, gyümölcsök vagy állati eredetű táplálékok mellett, étrendünk nagy részét ezek feldolgozott formája alkotja, amelyekhez az előállítása során adalékanyagokat, tartósítószereket, ételszínezékeket használnak fel. Bár kis mennyiségben találhatók az élelmiszerekben – súlyos, nemkívánatos tünetek kialakulásához vezethetnek.

pottyös-panni

Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát tartósítószerként adagolva például a fogyasztását követően mellékhatásokat okozhat. Lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat. Másik, gyakran használt tartósítószer a szorbinsav. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.

A DrSÉF:  a legtöbb ételünk nem tartalmaz tartósítószert, mert ételeik készítésekor igyekezünk kerülni a tartósítószert tartalmazó alapanyagokat.

Forrás:
1. Dr. Polgár Marianne, Dr. Novák Zoltán: Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére
2. www.patikamagazin.hu
3. www.webbeteg.hu

Tartósítószer -Kerüld!

Az élelmiszerek tartósítására használt szulfitok migrént, asztmát, csalánkiütést okozhatnak.
fejfajas_no_nagy

Tartósításra pedig szükség van, hiszen az élelmiszerek mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a tárolás folyamán nemkívánatos folyamatokat indítanak el.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken. A tartósítószerek nagy általánosságban az E200–E299 jelöléssel szerepelnek a termékeken.

Antimikróbás hatásuk van:
E210 benzoésav
E211 nátrium-benzoát
E223 nátrium-metabiszulfit
E250 nátrium-nitrit

*Dr. Polgár Marianne, Dr. Novák Zoltán: Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére
**patikamagazin.hu
***webbeteg.hu

Akik tehát érzékenyek valamelyik tartósítószerre, mindig ellenőrizzék a termék összetételét!

A DrSÉF ételei

A DrSÉF ételei napi főzésben készülnek. Tartósításra alapvetően az un. gyorshűtéses technológiát alkalmazzuk, tartósító szereket a legtöbb esetben nem használunk. A gyorshűtés lényege, hogy az elkészült ételt +90 C0 hőmérsékletről minél rövidebb idő alatt 3 C0 -ra hűtjük, így minimalizálható a baktériumok szaporodása. Ebédjeinket OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) engedéllyel rendelkező, fóliával lezárt, egyszer használatos, mikrózható, eldobható és felcímkézett dobozokban, a hűtőlánc betartásával 0 és 4 C0 fok között szállítjuk. Így az ételeink fogyaszthatósága általában 1-2 nap, a pontos dátumot a rendeletnek megfelelően az étel címkéjén tüntetjük fel.

44 TONNA – A GÉNJEIDET KAPTAD, DE A SORSODAT TE IRÁNYÍTOD!

Mitől van egyre több ételallergiás?

Úgy tűnik, hogy tudomány egyre közelebb kerül a kérdés megválaszolásához. Sokáig azt gondoltuk, hogy a génjeink véglegesen megpecsételik sorsunkat. Ez így nem igaz!

Az életünk során bennünket érő környezeti tényezők befolyásolni tudják, hogy milyen betegségeink lesznek, hány évig élünk. A legutóbbi tudományos kutatások már molekuláris szinten is bizonyítják, hogy bár az emberi genom (a genetikai állományunk) nem változik, a sejtjeinkben található hatalmas génállományból egyes részek a szervezetünket érő külső ingerekre aktiválódnak, mások egész életünk során rejtve maradnak. Ez az oka annak, hogy valaki például soha nem lesz cukorbeteg, pedig a génjeiben, örökölten ott vannak a cukorbetegség kialakulását meghatározó génszakaszok. Másnál ugyanezek a génszakaszok megtalálhatók és ki is alakítják a cukorbetegséget. A különbség, hogy az első esetben az egyén sportol, egészségesen táplálkozik, nyugodt és kiegyensúlyozott életet él. A második minimális fizikai aktivitás mellett sok és rossz minőségű ételt fogyaszt, cigarettázik, alkoholizál, stresszes, túlsúlyos, magas vérnyomása van stb.

Környezeti hatások, melyek befolyásolják, hogy mely génjeink fejtik ki hatásukat:

– táplálékok,WhyYourDNA

– gyógyszerek,

– fertőzések,

– a testünket érő fizikai hatások, pl. sportolás

– fény,

– zene,

– stressz,

– pszichológiai és szociális hatások

Tehát azt kell mondanunk, hogy a génjeink nem közvetlenül és egyféle képen határozzák meg a sorsunkat. Hogy milyen betegségek kerülnek el bennünket, és melyek nem, az fogja meghatározni, hogy a rengeteg génünk közül, melyek fogják kifejteni a hatásukat, melyek nem. A legfrissebb tudományos kutatások (nutrigenomika, nutrigenetika) azt vizsgálják, hogy pontosan milyen táplálékalkotó elemek, és milyen hatással vannak a genetikai tulajdonságok (pl. genetikailag meghatározott betegségek) kifejlődésére.

Néhány megdöbbentő szám arról, hogy milyen erős befolyásoló tényező az elfogyasztott étel a betegségek, táplálékallergiák kialakulásában:

– 500-600 kg táplálékot fogyaszt el egy ember 1 év alatt átlagosan

– 80.000-szer eszünk életünk során

– 44 tonna táplálékot eszik meg egy ember élete során (80 év alatt)

Érdemes odafigyelni, hogy mit, illetve miből mennyit eszünk!

Dr. Utassy Gábor

Forrás: Dr. Falus András egyetemi tanár SE, előadása MDOSZ tudományos ülése, 2014.09.20.

Add tovább a jó hírt! Táborozóknak

Ételallergiások és ételérzékenyek is mehetnek táborba a nyáron Budapesten, mert kiszállítjuk a tábor helyszínére a nekik szükséges diétás ebédeket.hasznos-info

Ha lisztérzékeny, tejallergiás, tejcukorérzékeny, tojásallergiás, szója allergiás vagy mogyoróallergiás gyermek szeretne táborozni, megrendelhetik a speciális ételt a honlapunkon: drsef.hu

A részletekről érdeklődjön a 06-30-591 0505-ös telefonon, hétköznap 8 és 16 óra között, vagy e-mailben: info@drsef.hu !

Hogyan lehet kimutatni az ételallergiát?

Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a következő képen történhet:

ételteszt

1. Vérvétel
Vérvételes ételallergia vizsgálat során meghatározzuk az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag IgE (IgG) szintjét – ha magas, az allergia gyanú megerősödik, ha alacsony, a gyanú gyengül.

2. Alkaros bőrteszt – Prick teszt
Prick teszt során összehozzuk a szervezetet a kérdéses étellel, ha reagál rá, akkor a gyanú megerősödik, ha nem reagál, akkor a gyanú gyengül.

3. Terheléses vizsgálat
Terheléses vizsgálat során étkezéssel hozzuk össze a szervezetet a kérdéses étellel.

4. Kihagyásos vizsgálat
Kihagyatjuk a kérdéses élelmiszert az étkezésből – ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, a gyanú megerősödik.

Az ételallergia kivizsgálását bízza szakemberre!