Gluténérzékenység, cöliákia

A táplálékallergia és a táplálékérzékenység (táplálékintolerancia) nem ugyanazt jelenti.

A tápálékallergiában a szervezetünk a táplálékban található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, amire az immunrendszerünk túlzottan reagál.

A táplálékban azon alkotóelemeket, amelyeket az immunrendszerünk idegennek érzékel, antigénnek nevezzük. A táplálékban előforduló antigének többsége allergénné válhat. Az antigének közül leggyakrabban a fehérjék okoznak allergiát. A gyermekeknél a tehéntej, tyúktojás, szója és a gabonafélék a legfontosabb allergiakeltők, az utóbbi időben ugyanakkor előtérbe kerültek a citrusfélék, a banán és a kivi is. A tinédzserek között egyre gyakoribb a zöldség- és gyümölcsérzékenység (pl. paradicsom, zeller, földimogyoró). Fontos azonban tudnunk azt is, hogy a fehérje allergének mellett az élelmiszer-adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek, állományjavítók, és ízkiemelők is súlyos tünetek kialakulásához vezethetnek.

A táplálékérzékenység vagy táplálékintolerancia nem allergiás túlérzékenység, mivel a szervezet immunrendszerével nem összefüggő érzékenység.

A táplálékintoleranciák közé tartozik például a gluténérzékenység (cöliákia), hétköznapi nyelven lisztérzékenység vagy a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia).

Gluténérzékenység (Cöliákia), hétköznapi nyelven lisztérzékenység

A táplálékérzékenység gyakori formája. Világszerte, így hazánkban is egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya, a rejtett, más néven lappangó érzékenyeket is figyelembe véve pedig valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenység többnyire öröklött, cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is gluténérzékeny. Érdekesség, hogy a betegség a gyermekeknél a leggyakoribb, az érintettek túlnyomó többsége, 70%-a nő. A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység. A gluténérzékenységben szenvedőknek ezért egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket. 

  • Mely életkorban alakulhat ki a gluténérzékenység?

    Leggyakrabban a gluténtartalmú étrend bevezetése után kisdedkorban, de bármely életkorban kialakulhat.

  • Milyen tünetekkel jár a gluténérzékenység?

    Gyermekkorban: súlygyarapodási- növekedési zavar, krónikus hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, emésztetlen, tömeges, zsírfényű széklet, vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar a leggyakoribbak.

    Felnőttkorban: Nincs egyetlen típusos megjelenési forma. Számos tünet (pl. vashiányos vérszegénység, súlycsökkenés, csontfájdalom, ödéma és bőrrendellenességek) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Az egyértelmű táplálkozási tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort érzés, haspuffadás) segítik a megfelelő diagnózis felállítását.

  • Hogyan lehet a gluténérzékenységet felismerni?

    Vérvételkor a vérben található speciális ellenanyagok kimutatását végzik. A vérvizsgálat (IgA endomizium ellenanyag és szöveti transzglutamináz IgA-ellenanyag kimutatása) pozitivitása erős gyanút támaszt a gluténérzékenységre. Gyomortükrözés során a vékonybél felső szakaszából vett mintát vizsgálják. A diagnózist sokszor bélbiopsziás vizsgálattal (szövettani mintavétellel) és szövettani vizsgálattal erősítik meg. Érdemes tudni, hogy a legutóbbi nemzetközi ajánlás szerint már nem minden esetben szükséges a bélbiopszia elvégzése a lisztérzékenység diagnózisának felállításához.

  • A gluténérzékenység kezelése

    Az étrendből a glutént ki kell iktatni. A lisztérzékeny csak gluténmentes alapanyagokból készült ételeket fogyasszon. Fontos, hogy nem csak az alapanyagoknak, hanem a végtermékeknek is gluténmentesnek kell lenniük, ugyanis az élelmiszerek készítése során, a munkafolyamatok alatt is kerülhet gluténszennyeződés a végtermékekbe! A DrSÉF konyhája már jelenleg is olyan ételeket készít, melyek megfelelnek a 2012. január 1-től hazánkban is kötelezően alkalmazandó (A lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló, 41/2009/EK bizottsági rendelet) Európai Uniós rendeleteknek, azaz gluténmentes ételeink gluténtartalma nem haladja meg 20 mg/kg-os határértéket. A felszívódási zavar következtében kialakulhatnak különféle hiányállapotok (pl. vashiányos vérszegénység). A hiányállapot súlyosságától függően vitaminokat, nyomelemeket és vaskészítményeket érdemes szedni. Az egész életre szóló gluténmentes diétával az egyén egészséges, boldog életet élhet.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, akkor orvos munkatársunk – Dr. Utassy Gábor - készséggel áll rendelkezésére a 06-30-824-4756-os telefonszámon!