Étkezzen együtt szeretteivel!

 

Gluténmentes, laktózmentes, tejmentes, tojásmentes étel házhoz szállítás Budapesten és környékén.

Lisztérzékenyeknek, laktózérzékenyeknek, tejallergiásoknak, tojásallergiásoknak és családtagjaiknak.

Tudta hogy ...?

Megbízhat bennünk mert
nálunk kizárólag gluténmentes,
tejmentes, laktózmentes
és tojásmentes ételt
rendelhet méltányos áron.




Tudomány


244-es NANOTECHNOLÓGIÁS allergiás teszt


1. Ez specifikus IgE alapú teszt, tehát teljesen más, mint a szakmai körben nem elfogadott IgG alapú „ételérzékenységi” tesztek (Foodteszt 220+, 221 táplálék specifikus IgG teszt, York tesztek és társaik).
2. Jelenleg ez a legfejlettebb, nanotechnológiás allergén-chip, amely 244 allergént (122 molekuláris allergén-komponenst és emellett 122 hagyományos allergén kivonatot) tud egyszerre vizsgálni.
3. A teszttel gyakorlatilag kimutatható az összes, potenciálisan anafilaxiát okozó veszélyes anyag, és a keresztallergiák is.
4. A teszten keresztül vezet az út az egyénre szabott, teljes allergén-specifikus IgE repertoár meghatározásával a személyre szabott allergológiai diagnosztikához és kezeléshez.
5. A vizsgálat hagyományos vérvétellel végezhető.
6. Az értékelés Olaszországban történik, a leletet 1 hónap múlva kaphatják kézhez a páciensek.
7. A nemzetközi tapasztalatok jók, de egyelőre még gyűjtik az információkat, hogy elfogadott legyen az egész világon és belekerüljön a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokba, protokollokba.
8. A kiértékeléshez mindenképpen szakmai konzultációra van szükség.
9. Hazánkban 1 helyen, a Budai allergia központban lehet kérni a vizsgálatot, 98.000 Ft-ba kerül.
10. Kevés hazai tapasztalat van (a legtöbb vizsgálat Rómában folyik), itthon egyelőre csak egy-két allergológusnak van tapasztalata a teszttel.

Két hasznos link:
https://www.allergiakozpont.hu/244-es-nanotechnologias-allergia-teszt
https://www.caam-allergy.com/it/faber

Budapest, 2017. október 17.
Dr. Utassy Gábor




KOMPONENS ALAPÚ TESZT


Nagy előrelépés történt a táplálékallergia megállapításában. Új laboratóriumi vizsgálati lehetőség áll rendelkezésre a táplálékallergia pontosabb diagnosztizálására hazánkban.

A hagyományos módszerekkel csak az allergiát okozó fehérjék TELJES CSOPORTJÁT (pl. tejfehérjék, tojásfehérjék, mogyoró) lehet kimutatni, az új módszerrel pedig e csoportokon belül meghatározható, hogy PONTOSAN MELYIK ÖSSZETEVŐ okozza a bajt.

Az új módszer neve a „Komponens alapú allergia vizsgálat”.

Milyen előnyei vannak a komponens alapú vizsgálatnak?

  1. A vizsgálat segítségével a kezelőorvos megállapíthatja a táplálékallergia súlyosságát, és a gyógyulásra való hajlamot is.
  2. Amennyiben a magas rizikójú allergiát állapítják meg, a kezelőorvos felkészítheti a beteget arra, hogy mi a teendője anafilaxiás reakció kialakulásakor.
  3. A keresztreakciók pontos meghatározásával elkerülhetők fölösleges diéták, vagy épp ellenkezőleg meghatározhatók fontos diétás megszorítások.
  4. Az allergének pontos meghatározásával eldönthető, hogy érdemes-e elkezdeni az immunterápiát.




    Bővebben:

“High risk” vagy “Low risk”

A komponens alapú vizsgálattal a kezelőorvos un. magas rizikót (high risk) vagy alacsony rizikót (low risk) határozhat meg. A magas rizikóba sorolás esetén szigorú, az adott allergéntől teljesen mentes diéta indokolt. Ezzel ellentétben az alacsony rizikóba soroltak bizonyos esetekben az allergén főzött, vagy sütött formáját fogyaszthatják.

Keresztreakciók kizárása

A komponens alapú vizsgálattal a keresztreakciók is feltárhatók. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél pontosabban meghatározható, hogy milyen allergéneket kell kerülni bizonyos esetekben. Például a házipor egyes összetevőire érzékeny beteg számára nem ajánlott a rák fogyasztása.


Érdemes elkezdeni az immunterápiát?

A komponens alapú vizsgálattal pontosabb, célzott allergén meghatározás történik. Ezért nagy segítséget nyújt a kezelőorvosnak, hogy megbecsülje, várhatóan mennyire lenne hatásos az immunterápia (allergén specifikus immunterápia).


A komponens alapú teszt elvégzésének feltételei:



1. Olyan páciens számára lehet rendelni a vizsgálatot, aki valamely táplálkozási (és/vagy légúti) allergén szempontjából pozitív specifikus IgE eredménnyel vagy pozitív Prick-teszttel rendelkezik.

2. A teszt elvégzéséhez vérvétel szükséges.

3. A vizsgálat igényléséhez a synlab „Komponens alapú allergia diagnosztika” nevű kérőlapot kell kitölteni, amely a gyártó honlapján megtalálható.

4. A vizsgálat számos helyen elvégezhető, pl. a Budai Allergiaközpontban és több budapesti, illetve vidéki központban is. További információk: Laboratórium Kft.

 

 

Ételallergiákról, ételérzékenységekről


LISZTÉRZÉKENYSÉG, CÖLIÁKIA, COELIAKIA

 

 A táplálékallergia és a táplálékérzékenység (táplálékintolerancia) nem ugyanazt jelenti. 



Táplálékallergia (hétköznapi szóhasználatban: ételallergia)

A tápálékallergiában a szervezet a táplálékban található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, amire az immunrendszer túlzottan reagál.
A táplálékban azon alkotóelemeket, amelyeket az immunrendszerünk idegennek érzékel, antigénnek nevezzük. A táplálékban előforduló antigének többsége allergénné válhat. Az antigének közül leggyakrabban a fehérjék okoznak allergiát. A leggyakoribb ételallergiák gyermekkorban: tej, tojás, szója, búza, földimogyoró és mogyoró illetve a tenger melletti országokban: halak és kagyló. (forrás: EuroPrevall 2011.) A tinédzserek között egyre gyakoribb a zöldség- és gyümölcsérzékenység (pl. paradicsom, zeller, földimogyoró). Fontos azonban tudnunk azt is, hogy a fehérje allergének mellett az élelmiszer-adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek, állományjavítók, és ízkiemelők is súlyos tünetek kialakulásához vezethetnek.


Táplálékérzékenység (hétköznapi szóhasználatban: ételérzékenység)

A táplálékérzékenység vagy táplálékintolerancia nem allergiás túlérzékenység, mivel a szervezet immunrendszerével nem szorosan összefüggő érzékenység. A táplálékintoleranciák közé tartozik például a gluténérzékenység (cöliákia), hétköznapi nyelven lisztérzékenység és a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia).

 

Cöliákia, hétköznapi nyelven lisztérzékenység

A táplálékérzékenység gyakori formája. Világszerte, így hazánkban is egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya, a rejtett, más néven lappangó érzékenyeket is figyelembe véve pedig valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenység többnyire öröklött, cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is gluténérzékeny. Érdekesség, hogy a betegség a gyermekeknél a leggyakoribb, az érintettek túlnyomó többsége, 70%-a nő. A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység. A gluténérzékenységben szenvedőknek ezért egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket.

Mely életkorban alakulhat ki a gluténérzékenység?

Leggyakrabban a gluténtartalmú étrend bevezetése után kisdedkorban, de bármely életkorban kialakulhat.

Milyen tünetekkel jár a gluténérzékenység?

Gyermekkorban: súlygyarapodási- növekedési zavar, krónikus hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, emésztetlen-, tömeges-, zsírfényű széklet, vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar a leggyakoribbak.

Felnőttkorban: Nincs egyetlen típusos megjelenési forma. Számos tünet (pl. vashiányos vérszegénység, súlycsökkenés, csontfájdalom, ödéma és bőrrendellenességek) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Az egyértelmű táplálkozási tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort érzés, haspuffadás) segítik a megfelelő diagnózis felállítását.

Hogyan lehet a gluténérzékenységet felismerni?

Vérvételkor a vérben található speciális ellenanyagok kimutatását végzik. A vérvizsgálat (IgA endomizium ellenanyag és szöveti transzglutamináz IgA-ellenanyag kimutatása) pozitivitása erős gyanút támaszt a gluténérzékenységre. Gyomortükrözés során a vékonybél felső szakaszából vett mintát vizsgálják. A diagnózist sokszor bélbiopsziás vizsgálattal (szövettani mintavétellel) és szövettani vizsgálattal erősítik meg. Érdemes tudni, hogy a legutóbbi nemzetközi ajánlás szerint már nem minden esetben szükséges a bélbiopszia elvégzése a lisztérzékenység diagnózisának felállításához.

A gluténérzékenység kezelése

Az étrendből a glutént ki kell iktatni. A lisztérzékeny csak gluténmentes alapanyagokból készült ételeket fogyasszon. Fontos, hogy nem csak az alapanyagoknak, hanem a végtermékeknek is gluténmentesnek kell lenniük, ugyanis az élelmiszerek készítése során, a munkafolyamatok alatt is kerülhet gluténszennyeződés a végtermékekbe! A DrSÉF konyhája olyan ételeket készít, melyek megfelelnek a 2012. január 1-től hazánkban is kötelezően alkalmazandó (A lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló, 41/2009/EK bizottsági rendelet) Európai Uniós-, és az Európai Bizottság 828/2014/EU végrehajtási rendeleteknek, azaz gluténmentes ételeink gluténtartalma nem haladja meg 20 mg/kg-os határértéket. A felszívódási zavar következtében kialakulhatnak különféle hiányállapotok (pl. vashiányos vérszegénység). A hiányállapot súlyosságától függően vitaminokat, nyomelemeket és vaskészítményeket érdemes szedni. Az egész életre szóló gluténmentes diétával az egyén egészséges, boldog életet élhet.

 

A Nem Cöliákiás Gluténérzékenység (Non Celiac  Gluten  Sensitivity, NCGS)

Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor az emberek arról számolnak be, hogy, ha gluténmentesen étkeznek, akkor megszűnnek hasi panaszaik, könnyebbnek érzik magukat, ritkábban betegszenek meg, elmúlik tartós fáradtság érzetük, esetleg sikerül leadniuk néhány fölösleges kilót. Ha viszont visszatérnek az általános étrendhez, akkor cöliákiás tüneteik jelentkeznek. Ugyanakkor a részletes szakorvosi vizsgálat során nagyon sokszor semmilyen kóros eltérést nem találunk. Ezekre az esetekre manapság a „nem-cöliákiás gluténérzékenység” kifejezést használjuk. A nem-cöliákiás gluténérzékenység egyre gyakrabban szerepel tudományos közleményekben, újságok orvosi rovataiban is, pedig sem a kialakulás okait, sem a szervezetben zajló folyamatokat pontosan nem ismerjük. Ez a fő oka annak, hogy nagyon sokan nem is gondolják, gondolhatják magukról, hogy ilyen problémával küzdenek. Leginkább bélműködés zavaraival küszködő, felnőtteknél figyelhető meg. A tünetek (hasfájás, puffadás) a glutént tartalmazó élelmiszerek elfogyasztása után jelentkeznek. Sokszor gyakoriak a nem gyomor-bélrendszeri panaszok is, mint a fejfájás, fáradtság, izomgörcsök. A tapasztalat alapján a gluténmentes diétát egyre gyakrabban javasolják olyan –igazoltan nem cöliákiás- pácienseknek, akik hasi panaszokkal jelentkeznek az orvosnál, annak ellenére, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy valóban a glutén váltotta ki a tüneteiket. Jelenleg is folyamatban vannak olyan tudományos vizsgálatok, amelyek a glutén által kiváltott gyomor-bélrendszeri és egyéb tünetek elemzésére irányulnak a nem-cöliákiás egyénekben.

A FODMAP-ok és a NCGS

A FODMAP egy mozaik szó, különféle szénhidrátok csoportneveinek kezdőbetűiből jött létre („F” a fermentábilitást jelöli, „O” az oligoszaccharidokat, „D” a diszaccharidokat –pl. a tejcukor, „M” a monoszaccharidokat –pl. a gyümölcscukor, „P” a poliolokat –ide tartozik pl. a nyírfacukor is). A gliadin, glutén tartalmú gabonákban (búza, rozs, árpa) sok ilyen FODMAP található.

Egyesek szerint a Nem Cöliákiás Glutén Érzékenységnél (NCGS) nem a gliadin, glutén okozza a panaszokat, hanem a FODMAP-ok, ezek okozzák a nagyfokú puffadást, a különböző kellemetlen emésztési zavarokat és a rossz közérzetet. Ezért, ha a búza, rozs vagy árpa tartalmú élelmiszereket csökkentik, vagy elhagyják étrendjükből akkor a cöliákiára (lisztérzékenységre) jellemző tünetek csökkenek illetve megszűnnek.

Magas FODMAP tartalmú ételek, amelyeket tanácsos csökkenteni vagy kerülni: búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma), csicsóka, hüvelyesek, káposztafélék, burgonya kukorica, tej, joghurt, friss sajtok, kajszibarack, körte, mangó, görögdinnye és azok az élelmiszerek, amelyekben cukoralkoholok az édesítők (pl. nyírfacukor, vagy szorbit).

Mivel érdemes helyettesíteni a magas FODMAP tartalmú élelmiszereket? Zöldhagyma, köles, rizs, laktózmentes élelmiszerek, alma, kivi, citrusfélék, sárgadinnye, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, egres).

A lisztérzékenységgel kapcsolatos kérdéseit megbeszélheti a DrSÉF orvos tanácsadójával online orvosi konzultáció keretében. Elérhetőség és részletek: MitegyekOnline.hu


LAKTÓZINTOLERANCIA

Tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)

A tejcukor-érzékenység egy enzimhiányon alapuló táplálékérzékenység. A tejcukor (laktóz) a tejben nagy mennyiségben található szénhidrát. A tejcukor bontásáért a vékonybél bolyhain található enzimek (laktáz) felelősek. A laktózintoleranciát legtöbbször ezen enzimek csökkent mennyisége okozza.

A laktóz bontását végző laktáz nevű enzim csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kortól mennyisége lassan csökkenni kezd. A teljes laktázhiány nagyon ritka. A laktáz csökkent működésekor mindig van működő enzim is, így csekély mennyiségű tejcukor fogyasztása még lehet tünetmentes. A tejcukor-érzékenység felismerése igen fontos, mert a magyar lakosságban is gyakran előfordul.

 

Mely életkorban alakulhat ki a laktózintolerancia?

A laktózintoleranciában szenvedők kórtörténetében a tej-intolerancia gyakran szerepel. Néhányan ezt fiatalon felismerik, és tudatosan vagy öntudatlanul kerülik a tejtermékeket. Általában az életkor előre halad tával a tünetek fokozódnak és a tejcukor-érzékenység diagnosztizálásra kerül.

Milyen tünetekkel jár a laktózintolerancia?

A tejcukrot nem toleráló gyermekeknél jellemző a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, bélgázképződés, kellemetlen szájszag. Felnőttekben bélkorgás, haspuffadás, hasmenés, bélgázképződés és hasi görcsök jelentkezhetnek.

Hogyan lehet a laktózintoleranciát felismerni?

A laktózintolerancia igazolására kényelmes és egyszerű eljárás a hidrogénkilégzési teszt. A vizsgálat arra épül, hogy normál körülmények között a szénhidrátok a bélben lebomlanak, majd felszívódnak. A laktáz enzim mennyiségének és aktivitásának csökkenésekor a megmaradó tejcukrokat a bélbaktériumok bontják le, ekkor széndioxid és hidrogén gáz keletkezik, ami a vérárammal a tüdőbe jut, ezt tudjuk mérni a kilélegzett levegőben. Másik módszer a tejcukorral történt terhelés (megfelelő mennyiségű tejcukor szájon át történő bejuttatásával) utáni vércukorszint mérés, illetve az enzimaktivitás mérés a vékonybél-biopsziás mintából.

A laktózintolerancia kezelése

Legelőször fontos a laktózintolerancia és a tehéntej-allergia elkülönítése. Abban az esetben, ha a nem anyatejes kisbaba laktózmentes tejalapú tápszert kap, és erre panaszai elmúlnak, a laktózintolerancia igazolódott. Ebben az esetben laktózmentes étrend javasolt. Ha a panaszok megmaradnak, váltani kell hidrolizált tápszerre, és a panaszok megszűnése azt igazolja, hogy a tejfehérje allergia áll a tünetek mögött. Fontos tudni, hogy a tejcukor-érzékenység párosulhat tejfehérje-allergiával is! Hiszen allergiában a bélbolyhok károsodnak, aminek egyik következménye lehet, hogy a tejcukorbontó enzimek mennyisége lecsökken, így kialakul a tejcukor érzékenység is. Nagyobb gyermekek és felnőttek esetében a tejcukor szegény- vagy mentes diéta javasolt. A tejcukortartalmú ételek fogyasztásakor laktázenzimet tartalmazó tabletta (Lactase) bevételével biztosíthatjuk a tünetmentességet.

Tévhit, hogy a laktózérzékenyek egyáltalán nem ehetnek hüvelyeseket

A tejcukor-érzékenység az esetek döntő többségében nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem képes a szervezet a laktóz bontására, hanem azt, hogy a tejcukorbontó-enzim (laktáz) mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a szervezetbe juttatott tejcukor teljes mennyiségét lebontsa. Ebből az következik, hogy általában mindenkinél van valamennyi "életképes" laktáz. Az egyéni különbségek nagyok, ezért a betegség különböző fokozataival találkozunk.

 

A pontos orvosi diagnózis után, a tejcukor-érzékenység kezelésének egyik fontos lépése, hogy a tejcukrot tartalmazó élelmiszereket kivonjuk az étrendből. Elsősorban ilyenkor a tej és a tejtermékek fogyasztását tiltjuk, illetve korlátozzuk a diéta során.

Kellő felvilágosítás hiányában a betegek sokszor e termékek minden formáját kerülik, pedig az élelmiszeripar már előállít olyan termékeket, amelyeket a tejcukorérzékenyek is -egyéni toleranciától függően-, beépíthetnének az étrendjükbe. (Tejcukormentes terméklista 2015: Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank)

A tej értékes fehérje, aminosav, zsír, szénhidrát, ásványi anyag és vitamin tartalma mellett az egyik legjobb kalciumforrásnak tekinthető. A tej és tejtermékek teljes kiiktatása az étrendből nagyon nagy feladat elé állítja a tejcukor-érzékenyt- a diétának hiánypótlónak is kell lennie. Sokszor túlzott félelemtől vagy hibás tájékoztatásból adódó, nem megfelelő diéta, komoly hiánytünetek, betegségek kialakulásához vezethet.

A diéta fontos része a magas kalciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása. Ilyenek például a kelkáposzta, a hüvelyesek, a dió, a mandula, és a lágy, ehető csontú halak, mint a szardínia, a makréla vagy a lazac. A hüvelyesek alacsony laktóz tartalma általában a tejcukor-érzékenységből adódó klinikai tüneteket nem okoz, de a felfúvódást okozó hatásuk – ami felerősítheti a laktózintolerancia hasonló tünetét – miatt óvatosabban fogyasztandók.

DrSÉF ételei biztonságosan fogyaszthatók a laktózérzékenyek számára is. A széles választékból megrendelőink ki tudják választani a számukra megfelelő ételféleségeket. Akinek a zöldborsót tartalmazó ételek esetleg panaszt szoktak okozni, annak javasolJUK, hogy más magas minőségű, ellenőrzött finomságot válasszon helyette az étlapunkról.

A laktózintoleranciával kapcsolatos kérdéseit megbeszélheti a DrSÉF orvos tanácsadójával online orvosi konzultáció keretében. Elérhetőség és részletek: MitegyekOnline.hu


A TEHÉNTEJ-ALLERGIA

Tehéntej-allergia

 A tehéntej-allergia (tejfehérje-allergia, tejallergia) nem azonos a laktózintoleranciával!



A tehéntej-allergia és a tejcukor-érzékenység nem ugyanazt jelenti! A tehéntej-allergiában a szervezet a tehéntejben található fehérjéket (pl. kazein) idegenként (allergén) ismeri fel, ellenük az immunrendszer túlzott reakcióval válaszol, ez okozza a panaszainkat. Ezzel ellentétben a tejcukor-érzékenység nem allergiás folyamat, itt a szervezet a tejcukorbontó enzim (laktáz) hiánya miatt nem képes lebontani a tehéntejben nagy mennyiségben található tejcukrot (laktózt), ami tünetekkel járhat. Kétségtelen, hogy a tehéntej-allergia és a tejcukor-érzékenység hasonló tüneteket okozhat: hasfájás, haspuffadás, hasmenés vagy székrekedés, bőrkiütés, kellemetlen szájszag. A tehéntej-allergia a legkorábban jelentkező táplálékallergiák közé tartozik, mert a csecsemők számára általában a tehéntej az első idegen fehérje.

Mely életkorban alakulhat ki a tehéntej-allergia?

Csecsemő és kisgyermekkorban leggyakoribb a tehéntej-allergia. Későbbi életkorban is kialakulhat, a különböző élelmiszerek fogyasztása, vagy gyógyszerek szedése is szerepelhet oki tényezőként.

Milyen tünetekkel jár a tehéntej-allergia?

Rendkívül változatos tünetekkel járhat, a leggyakrabban előforduló tünetek a következők:

A tehéntej-allergia emésztőrendszeri tünetei:

hasi fájdalom, hányás, hasmenés, hasgörcs, étvágytalanság, székrekedés, nyelőcső reflux betegség (a savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe), allergiás gyomor-bél hurut, irritábilis bél szindróma (főleg felnőttekben és nagyobb gyermekeknél).

A tehéntej-allergia bőrtünetei:

csalánkiütés, atópiás dermatitis, ekcéma

 
A tehéntej-allergia légúti tünetei:

tehéntej-allergia okozta asztmás hörghurut

A tehéntej-allergia egyéb tünetei:

csecsemőkori alvászavar, fokozott irritabilitás, hiperkinetikus szindróma (a gyermek nyugtalan, nem képes koncentrálni, magatartászavarral kezelik)

 
Hogyan lehet a tejfehérje-allergiát felismerni?

Mivel a táplálékallergiák diagnózisa az allergéntől függetlenül, egységes elvek alapján születik meg az alábbiakban nemcsak a tejfehérje-allergia felismerésére szolgáló módszereket olvashatja.

Gondos anamnézis (kórelőzmény)

Ki kell deríteni, hogy melyik táplálék okozhatja a panaszokat, mekkora mennyiség okozta a tüneteket, milyen gyakran jelentkeznek a panaszok, milyen súlyos tüneteket okozott. A táplálék allergiát okozó alkotóelemének beazonosítására étrendi napló vezetése javasolt. Az étrendi naplóban szükséges pontosan dokumentálni, hogy mikor, mit fogyasztottunk és mikor, milyen tüneteket figyeltünk meg. Bár az étrendi napló nem bizonyító értékű, kiegészíti a laboratóriumi tesztek eredményeit és nagyban segíti az orvost a pontos diagnózis felállításában.

A gyanús táplálék kihagyása az étrendből (elimináció)

Amennyiben a vizsgálatok alátámasztják, a gyanús táplálékot ki kell iktatni az étrendünkből. Az eliminációt orvosi irányítással kell végezni, mert ez biztosítja a panaszok tárgyilagos megítélését, másrészt a táplálék megvonás (egyfajta diétáról van szó) hiányállapotot eredményezhet a szervezetben, ami szükséges megelőzni.


Diagnosztikus vizsgálatok/ tesztek

Bőrpróbák

Karcolásos vizsgálat (Prick-teszt), az allergént a bőrre csepegtetik és utána történik a hámsértés (megkarcolás) egy kis lándzsával. Az eredményt 15-20 perc múlva kell leolvasni. Ha semmilyen reakció nem látható a karcolás helyén, akkor nem valószínű, hogy a táplálékra fokozott érzékenység alakult volna ki. Abban az esetben, ha a karcolás helye megduzzad (csalángöb), bepirosodik, a szenzitizáció (érzékenyítettség) valószínű.

Rátevéses vizsgálat során az táplálék anyagokat egy itatóspapírra helyezik, majd ezt egyszerűen felragasztják a páciens hátára (kontaktpróba) és 2-3 nap múlva megvizsgálják, hogy okoztak-e valamilyen bőrelváltozást.

 
Vérből történő vizsgálatok

Ellenanyagszint mérésekor a szóban forgó tápanyaggal (pl. tejfehérje) szemben keletkezett un. specifikus IgE-típusú ellenanyagok szintjéből, a szintek időbeli változásaiból lehet következtetéseket levonni a szakembereknek.

Terhelés

Mivel a bőrpróbák és a vérvizsgálatok csupán a gyanút erősítik meg, a táplálék-allergiák fennállásának bizonyítéka minden esetben a táplálék elvonása és a terhelés elvégzése. A terhelés elvégzése, azaz az elvont táplálék visszaadása fokozatosan történik, rendszerint orvosi ellenőrzés mellett.

Kinőhető-e a tejallergia?

Igen, a tejallergia várható megszűnése:

- 1 éves korban 50%,

- 3 éves korban 75%,

- 6 éves korban 90%.

forrás: Dr. Polgár Marianne előadása, Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Kongresszusa, 2012. november


A tehéntej allergia terápiája

- Extenzíven hidrolizált tápszer.

- Tápszert nem fogyasztó gyermek esetében kalciummal dúsított alternatív fehérje forrás (rizs, zab, szójatej).

A tehéntej-allergiával kapcsolatos kérdéseit megbeszélheti a DrSÉF orvos tanácsadójával online orvosi konzultáció keretében. Elérhetőség és részletek: MitegyekOnline.hu


TOJÁSALLERGIA, LISZTALLERGIA, TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK

Tojásallergia

A tojásallergia hazánkban a tej mellett az egyik leggyakrabban előforduló táplálékallergia. A kettő és három éves gyerekek 2,4% tojásallergiás. Ennek a táplálékallergiának a csökkenése életkorral kisebb mértékű, mint a tejé, lassabban növik ki a gyerekek. A tojás 10%-a fehérje természetű anyag. Elsődleges az ovalbumin - aránya az összetevő fehérjék között 50% feletti - , utána az ovomukoid említendő, bár aránya kisebb, azonban hőrezisztens tulajdonsága miatt komoly allergén . A tojássárgája is okozhat allergiás reakciót. A nyers tojás allergizáló hatása jóval meghaladja a főtt tojásét.


Mely életkorban alakulhat ki a tojásallergia?

Gyermekeket és felnőtteket egyaránt érintheti.


Milyen tünetekkel jár a tojásallergia?

A babáknál szoptatáskor a tojásallergia tüneteként jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojás fogyasztását követően hányás, hasmenés, hasi fájdalom, bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, arcduzzanat, a torok duzzadása és nehézlégzés is felléphetnek.


Hogyan lehet a tojásallergiát felismerni?

Mivel a táplálékallergiák diagnózisa az allergéntől függetlenül, egységes elvek alapján születik meg az alábbiakban nemcsak a tojásallergia felismerésére szolgáló módszereket olvashatja.


Gondos anamnézis (kórelőzmény)

Ki kell deríteni, hogy melyik táplálék okozhatja a panaszokat, mekkora mennyiség okozta a tüneteket, milyen gyakran jelentkeznek a panaszok, milyen súlyos tüneteket okozott. A táplálék allergiát okozó alkotóelemének beazonosítására étrendi napló vezetése javasolt. Az étrendi naplóban szükséges pontosan dokumentálni, hogy mikor, mit fogyasztottunk és mikor, milyen tüneteket figyeltünk meg. Bár az étrendi napló nem bizonyító értékű, kiegészíti a laboratóriumi tesztek eredményeit és nagyban segíti az orvost a pontos diagnózis felállításában.

A gyanús táplálék kihagyása az étrendből (elimináció)

Amennyiben a vizsgálatok alátámasztják, a gyanús táplálékot ki kell iktatni az étrendünkből. Az eliminációt orvosi irányítással kell végezni, mert ez biztosítja a panaszok tárgyilagos megítélését, másrészt a táplálék megvonás (egyfajta diétáról van szó) hiányállapotot eredményezhet a szervezetben, ami szükséges megelőzni.


Diagnosztikus vizsgálatok/tesztek

Bőrpróbák

Karcolásos vizsgálat (Prick-teszt), az allergént a bőrre csepegtetik és utána történik a hámsértés (megkarcolás) egy kis lándzsával. Az eredményt 15-20 perc múlva kell leolvasni. Ha semmilyen reakció nem látható a karcolás helyén, akkor nem valószínű, hogy a táplálékra fokozott érzékenység alakult volna ki. Abban az esetben, ha a karcolás helye megduzzad (csalángöb), bepirosodik, a szenzitizáció (érzékenyítettség) valószínű.

Rátevéses vizsgálat során az táplálék anyagokat egy itatóspapírra helyezik, majd ezt egyszerűen felragasztják a páciens hátára (kontaktpróba) és 2-3 nap múlva megvizsgálják, hogy okoztak-e valamilyen bőrelváltozást.


Vérből történő vizsgálatok

Ellenanyagszint mérésekor a szóban forgó tápanyaggal (pl. tejfehérje) szemben keletkezett un. specifikus IgE-típusú ellenanyagok szintjéből, a szintek időbeli változásaiból lehet következtetéseket levonni a szakembereknek.

Terhelés

Mivel a bőrpróbák és a vérvizsgálatok csupán a gyanút erősítik meg, a táplálék-allergiák fennállásának bizonyítéka minden esetben a táplálék elvonása és a terhelés elvégzése. A terhelés elvégzése, azaz az elvont táplálék visszaadása fokozatosan történik, rendszerint orvosi ellenőrzés mellett.

 

LISZTALLERGIA

A lisztallergia ugyanúgy, mint a tej-, tojás-, szójaallergia, a táplálékallergiák közé tartozik. A szervezet immunrendszere fokozott IgE-termeléssel reagál a táplálékban (lisztben) található fehérjékre. A lisztallergia kivizsgálására és kezelésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi táplálékallergiára.

 

A táplálékkiegészítők (adalékanyagok) okozta allergiák

Az élelmiszerekbe kerülő mesterséges adalékanyagok, színezékek (E100-199), tartósító szerek (E200-299), állományjavítók (E400-499), ízjavítók (íz kiemelők) is sok allergiaszerű tünetért lehetnek felelősek.

 

A tojás-allergiával és egyéb ételallergiával kapcsolatos kérdéseit megbeszélheti a DrSÉF orvos tanácsadójával online orvosi konzultáció keretében. Elérhetőség és részletek: MitegyekOnline.hu

 

KOMPONENS ALAPÚ TESZT

Nagy előrelépés történt a táplálékallergia megállapításában. Új laboratóriumi vizsgálati lehetőség áll rendelkezésre a táplálékallergia pontosabb diagnosztizálására hazánkban.

A hagyományos módszerekkel csak az allergiát okozó fehérjék TELJES CSOPORTJÁT (pl. tejfehérjék, tojásfehérjék, mogyoró) lehet kimutatni, az új módszerrel pedig e csoportokon belül meghatározható, hogy PONTOSAN MELYIK ÖSSZETEVŐ okozza a bajt.

Az új módszer neve a „Komponens alapú allergia vizsgálat”.

Milyen előnyei vannak a komponens alapú vizsgálatnak?

  1. A vizsgálat segítségével a kezelőorvos megállapíthatja a táplálékallergia súlyosságát, és a gyógyulásra való hajlamot is.
  2. Amennyiben a magas rizikójú allergiát állapítják meg, a kezelőorvos felkészítheti a beteget arra, hogy mi a teendője anafilaxiás reakció kialakulásakor.
  3. A keresztreakciók pontos meghatározásával elkerülhetők fölösleges diéták, vagy épp ellenkezőleg meghatározhatók fontos diétás megszorítások.
  4. Az allergének pontos meghatározásával eldönthető, hogy érdemes-e elkezdeni az immunterápiát.

    Bővebben:

“High risk” vagy “Low risk”

A komponens alapú vizsgálattal a kezelőorvos un. magas rizikót (high risk) vagy alacsony rizikót (low risk) határozhat meg. A magas rizikóba sorolás esetén szigorú, az adott allergéntől teljesen mentes diéta indokolt. Ezzel ellentétben az alacsony rizikóba soroltak bizonyos esetekben az allergén főzött, vagy sütött formáját fogyaszthatják.

Keresztreakciók kizárása

A komponens alapú vizsgálattal a keresztreakciók is feltárhatók. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél pontosabban meghatározható, hogy milyen allergéneket kell kerülni bizonyos esetekben. Például a házipor egyes összetevőire érzékeny beteg számára nem ajánlott a rák fogyasztása.

Érdemes elkezdeni az immunterápiát?

A komponens alapú vizsgálattal pontosabb, célzott allergén meghatározás történik. Ezért nagy segítséget nyújt a kezelőorvosnak, hogy megbecsülje, várhatóan mennyire lenne hatásos az immunterápia (allergén specifikus immunterápia).

A komponens alapú teszt elvégzésének feltételei:
1. Olyan páciens számára lehet rendelni a vizsgálatot, aki valamely táplálkozási (és/vagy légúti) allergén szempontjából pozitív specifikus IgE eredménnyel vagy pozitív Prick-teszttel rendelkezik.

  1. A teszt elvégzéséhez vérvétel szükséges.
  2. A vizsgálat igényléséhez a synlab „Komponens alapú allergia diagnosztika” nevű kérőlapot kell kitölteni, amely a gyártó honlapján megtalálható.

A vizsgálat számos helyen elvégezhető, pl. a Budai Allergiaközpontban és több budapesti, illetve vidéki központban is. További információk: Laboratórium Kft.