A glutén egy természetes fehérje, amely számos gabonafélében, például búzában, árpában és rozsban megtalálható. Fontos szerepet játszik a kenyér és más sütemények textúrájának kialakításában. Azonban nem mindenki számára megfelelő a glutén fogyasztása; bizonyos embereknek, például a cöliákiában szenvedőknek, kerülniük kell.

Már 4 éves az első magyar biosör! 2015-ben a milánói expó magyar pavilonjában mutatták be a világ számára hazánk különleges italát. Az alakorból kiváló minőségű, sárgás liszt készíthető, ugyanakkor malátázva (vagy malátázás nélkül enzimek hozzáadásával) a sörfőzés alapanyagául is szolgálhat. A Budapesti Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén dolgozták ki az első magyar biosör receptúráját, amelynek alapján megkezdődhetett a szűrt és szűretlen változatban is kapható Alakor sör készítése egy kézműves sörfőzdében. FIGYELEM! Az alakor az egyik legrégebb óta termesztett növényünk. Gluténmentes étrendben tilos fogyasztani a gluténmtartalmú gabonák közé tartozó búzát (vagyis minden Triticium fajtát, így a durumbúzát, a tönkölyt és kamutot), a rozs- és árpaféléket, valamint az alakort! forrás: MDOSZ hírlevele az ősi gabonákról 
Magyarországon, magyarul is elérhető, kiváló anyag a hétköznapi emberek számára is érthető módon a „varázslatos” GLUTÉN-ról és a COELIAKIA-ról! Ajánljuk a kaméleonos videót ízelítőnek. Nézze meg ide kattintva! Ha Ön szeretné megérteni, hogy mi történik az immunrendszerrel lisztérzékenységben (coeliakiaban), akkor nézze meg ezt a 6 perces kisfilmet! Jó szórakozást! forrás: coeliakia.info 
Ez a helyes eljárás: A glutén kezelése vendéglátó egységekben és a közétkeztetésben Beszerzés Fontos, hogy minősített beszállítóktól történjen az alapanyagok beszerzése. Mit jelent a minősített beszállító fogalma? Olyan beszállító, aki az érvényben levő szabályozások, rendeleti előírások szerint jelöli termékeit. Ezen kívül szükséges ellenőrizni a termék-összetevőlistát, melyből kiderül, hogy az adott termék tartalmaz-e glutént. Amennyiben a termék tartalmazza a 14 kiemelt allergén valamelyiket, az az összetevőlistában félkövér vagy nagybetűkkel kiemelésre kell, hogy kerüljön. Néhány jó tanács 1. A gluténmentes ételek kerüljenek először a tálalópultra. 2. A gluténmentes ételek legyenek címkékkel vagy színekkel megjelölve. 3. A gluténmentes ételek készítéséhez használt eszközök legyenek megjelölve vagy elkülönítve. 4. Garantáltan gluténmentes alapanyagok listája helyett figyelje a termékek címkéjén az allergéninformációt! Számos további információt talál a témával kapcsolatosan: Kattintson a forrásunk linkjére! Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevele 
Két kisfiúnál és egy kislánynál találtak összefüggést a kezeletlen lisztérzékenység (cöliákia) és a szívizomgyulladásuk között magyar orvosok. Egy 9 éves kisfiú, egy 11 hónapos fiúcsecsemő és egy 8 éves kislány szerepelt egy hazai orvos csoport által bemutatott szakmai kongresszuson. Mindannyiukat gyulladásos szívbetegséggel kezeltek. Mindhárman fogyasztottak glutént. Később mindhárom esetben igazolódott a lisztérzékenység (cöliákia). Mi a tanulság? Fontos, hogy a cöliákia (lisztérzékenység) ismert legyen. Magyarországon 10 cöliákiásból csak 2-nél diagnosztizálták a betegséget! A cöliákiás (lisztérzékeny) csak gluténmentesen táplálkozhat! Aki nem tartja be a GM (gluténmentes) diétát, az súlyos szívizomgyulladással is számolhat! Forrás: 1. Táplálékallergiák és Intoleranciák, Akkreditált továbbképzés 2018. Budai Allergia Központ 2. Fiatal Gyermekgyógyászok Kongresszusa 2016. 
A búzaallergia kezelésének módja attól függ, hogy a tünetek a betegnél mennyire súlyosak, hogyan
jelentkeznek pontosan, a legtöbbször ugyanakkor arról van szó, hogy az étrendből el kell távolítani a búzát, azokat a tápanyagokat pedig, amelyeket a búzatermékekből naponta magunkhoz veszünk, más típusú termékekből kell pótolni.
A búza kivonása az étrendből egyáltalán nem olyan könnyű, mint amilyennek hangzik, hiszen nem
csak alapvető élelmiszer - azaz számtalan olyan termékeknek képezi a részét, amelyet napi szinten
fogyasztunk -, de adalékanyagként is rengeteg más termékben tűnhet fel, nem is beszélve a
keresztszennyeződésekről.
A búza helyettesítésére megfelelő termékeket kell találnunk, amelyek tartalmazzák a létfontosságú
tápanyagokat. Ilyen helyettesítő élelmiszerek lehetnek a rizs, a kukorica, a burgonya, a köles, a
hajdina, a quinoa, a teff, az amarant, a tápióka, a zab, a csicseriborsó, a borsó, a szója vagy az édesburgonya.
Arra kell odafigyelnünk, hogy a helyettesítésre használt termékek ne csak megfelelő tápértékkel
bírjanak, és így a megfelelő mennyiségű napi energiabevitel biztosítására alkalmasak legyenek, de
arra is, hogy tartalmazzák a szükséges tápanyagokat - ezek a szénhidrát, élelmi rost, niacin, tiamin, riboflavin, vas és folsav.
Azt, hogy a búzát teljes mértékben ki kell-e vonnunk az étrendünkből, a szakorvos a diagnózis
felállítása után határozza meg. A megfelelő diéta összeállítását, amely biztosíthatja a
tünetmentességet, ezután az orvos és táplálkozási tanácsadó segítségével végezhetjük el.