A gluténérzékenység tesztelése
A gluténérzékenység (cöliákia, lisztérzékenység) egyre gyakrabban előforduló autoimmun kórkép hazánkban. Előfordulását 1-2 %-ra becsülik. A gyermekeknél és a nőknél nagyobb arányban fordul elő, a hajlam öröklődik. A lisztérzékenység megállapítása nem egyszerű, de az orvostudomány nagy energiát fordít a betegség menedzselésére. A hagyományos diagnosztikus módszerek mellett új gluténérzékenység gyorstesztek is sorra jelentek meg. A glutén tesztek azonban csak előszűrésre valók.

A legfrissebb kutatási eredmények:
Olyan gliadin tartalmú nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyekkel vissza lehet állítani a cöliákiás szervezet immunrendszerét normális működésre.
Egereken végzett tesztelések pozitív eredményeket hoztak.
Az egyik gyógyszergyár már korai klinikai vizsgálatokat is végzett az USA-ban emberekkel is. Az embereken végzett tesztelések is bizakodásra adnak okot.
Háttér:
Régóta tudjuk, hogy a cöliákia (coeliakia, lisztérzékenység) autoimmun betegség, amely a lakosság 0,3-2,4 %-ban fordul elő.
Az autoimmun betegségeknél az emberi szervezet valamilyen kiváltó ok(okok) hatására saját magát idegenként ismeri fel és ezért saját maga ellen harcol.
Ennek a kóros immunrendszeri működésnek a glutén/gliadin a kiváltó oka a cöliákiásoknál.
Jelenleg a cöliákiások egyedüli terápiás lehetősége az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend.
Ha vissza tudjuk állítani a cöliákiások hibás immunműködését a normális működésre, akkor ismét ehetnek gluténtartalmú élelmiszereket.
forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-02-celiac-disease-immune-tolerance-gliadin.html?fbclid=IwAR1rToBZPzE21v0DIS_MXQ-d08nScgkpeoKwe_BPJx3aPvx0F4hHg2qRrhg
Magas minőségű gluténmentes, tejmentes, laktózmentes és tojásmentes ételeink rendeléséhez kattintson IDE!

A cöliákia diagnózisára nincs egyetlen „tökéletes” teszt. A cöliákia diagnózisa megfelelő vizsgálatok együttes eredményei alapján mondható ki.
A legfrissebb tapasztalok azt mutatják, hogy a genetikai vizsgálat nem tud semmilyen pluszt adni a cöliákia (lisztérzékenység) diagnózisának felállításához. A megfelelő tünetek, szerológia, (szövettan) mellett elvégzése szükségtelen.
A genetikai vizsgálat csupán a cöliákia kizárására alkalmas. A diagnózis nélküli GM diétát tartó betegeknél érdemes elvégezni.
Forrás: II. Posztgraduális Gyermek-gasztroenterológiai Tanfolyam, 2019. január 25-26. Dr. Gyimesi Judit előadása
Rendelje meg a biztosan gluténmentes, tejmentes, laktózmentes és tojásmentes ebédjét most!

Egy igen érdekes és tanulságos esetet mutattak be a VIII. Gyermekgasztrológiai Kongresszuson a hónap elején Visegrádon.
Két évvel ezelőtt egy 8 éves leányt ízületi panaszok, nyaki fájdalom, merev fejtartás miatt vizsgáltak ki. Akkor ezek okát nem találták meg.
Az idén a két évvel ezelőtti panaszokhoz hasonló nyaki fájdalom mellett a leány panaszai jobb térd ízületi duzzanatával egészültek ki, így ismét kórházba került. A vizsgálati eredmények alapján Fiatalkori Ismeretleneredetű Ízületigyulladásnak (orvosi nyelven Juvenilis Idiopathias Arthritis, JIA) diagnosztizálták. Két tapasztalt, vezető hazai reumatológus is ugyanazt a gyógyszeres terápiát ajánlotta.
Az erős mellékhatásokkal járó gyógyszeres kezelést a szülők elutasították.
Ezután bőrtünetek is jelentkeztek, a gyermekklinikán felmerült a cöliákia gyanúja. Az újabb, cöliákiára is irányuló kivizsgálás eredményeként a cöliákia igazolódott!!! Az ízületi panaszok, a térdduzzanat hátterében a cöliákia állt.
Tanulság:
A cöliákia (lisztérzékenység) nem csak a gyomor-bélrendszer betegsége. Sokszor más tünetekkel jelentkezik: bőrtünetek, cukorbetegség, pajzsmirigy működési probléma, ízületi gyulladások stb.
Gondolni kell a cöliákia lehetőségére ilyen esetekben is. Ki kell zárni vagy meg kell erősíteni a cöliákia diagnózisát! Ezzel téves, ártalmas kezelések vagy a felesleges diéták előzhetők meg.
Forrás: Dr. Dobos Dóra előadása, MGYGT VIII. Kongresszusa, 2018.október 4-6.

Hogyan diagnosztizálják a cöliákiát (lisztérzékenységet) a magyar gyermek-gasztroenterológusok?
Európai viszonylatban is nagy betegszámot (több, mint 600 gyermek) adatait elemezték ki az egyik hazai cöliákia centrum szakorvosai. Azokat a gyermekeket vették tudományos górcső alá, akiknél 2016 január és 2017 április között cöliákia (lisztérzékenység) diagnózist állítottak fel a magyar orvosok.
A tudományos elemzés célja az volt, hogy megvizsgálja, mennyire követik a magyarországi gyermek-gasztroenterológusok a nemzetközi ajánlást a cöliákia (lisztérzékenység) diagnosztizálása során. Különös tekintettel a biopszia elhagyásának lehetőségére.
Háttér
2012 óta a nemzetközi szakmai ajánlások (ESPGHAN) szerint lehetőség nyílt a cöliákia biopszia nélküli diagnózisára, bizonyos feltételek érvényesülése mellett a gyermekeknél: egyértelműen cöliákiához kötődő tünetek, szöveti transzglutamináz (tTG) 10x a normál érték felett, endomysium antitest (EMA) pozitivitás, HLA-DQ2 vagy DQ8 kimutatása.
Következtetések
Az összegyűjtött adatokat elemezve az alábbi következtetésre jutottak a szakemberek:
1. A magyar gyermek-gasztroenterológusok nagy többsége követi az ajánlásokat a cöliákia diagnózisában.
2.
Meggondolandó, hogy még több biopszia elhagyható lenne.
3. A genetikai vizsgálat elhagyása nem csökkenti a diagnózis felállításának biztonságát.
Forrás: Dr. Gyimesi Judit előadása, MGYGT VIII. Kongresszusa, 2018.október 4-6.
Gluténmentes ételrendeléshez kattintson ide!

Két fő fehérjének van szerepe a kialakulásában: 1. Gliadin 2. Glutein Jellemző, hogy a bélfal áteresztőképessége kórosan fokozott. Az un. „lyukas bél” kialakulásával többféle allergiát okozó fehérje jut át a bélfalon, ami multiplex allergia kialakulásához is vezethet. Tünetek gyakorlatilag nem különböznek a cöliákia tüneteitől. A nem-gyomorbélrendszeri panaszok és tünetek (fáradékonyság, fejfájás, gyengeség) előfordulása igen gyakori. Kimutatására speciális eljárás nincs, biztos laborvizsgálatot nem ismerünk, a genetikai vizsgálat sem nyújt egyértelmű segítséget. Egyedül dupla-vak, placebo-kontrollált, keresztezett terheléssel (DBPCCO) lehet bizonyossá tenni az NCGS diagnózisát. A tünetek megszüntetésére egyedül a gluténmentes diéta a megoldás. Forrás: Dr. Polgár Marianne, MAKIT 46. Kongresszusa 2018. 05. 10-12. 
Egyre népszerűbb hazánkban a „kézműves”, vagyis az őseink kultúráját felelevenítő élelmiszer-előállítás.
Előtérbe kerülnek a reneszánszukat élő ősi búzafajták. Ezek azonban veszélyt jelentenek a gluténmentes diétára szorulók számára.
Az alábbi lista felsorolja, hogy a búza és keresztezett változatai milyen néven, milyen formában szerepelhetnek az élelmiszerek csomagolásán található összetevők között.
Gluténtartalmuk miatt ezeket nem fogyaszthatják a cöliákiások (lisztérzékenyek):
- közönséges búza
- tönkölybúza
- bulgur (búzatöret, tört búza)
- durumbúza (kemény-szemű búza, üveges búza, makaróni búza)
- kuszkusz (durumbúzából vagy árpából készül)
- kamut (khorasan búza)
- hántolt búza (rizspótló, burizs, utóbbi az árpagyöngyöt, gerslit is illetheti)
- alakor (egyszemű búza)
- tritikálé (a búza és a rozs keresztezése)
Nem véletlen, hogy a tönkölybúza és a kamut is szerepelnek az élelmiszercímkéken feltüntetendő potenciális allergének listáján, mint gluténtartalmú gabonafélék.
forrás: mdosz.hu

Tudományos ülés a coeliakia diagnosztikus kérdéseiről, a Focus IN CD nemzetközi felmérés* tapasztalatai
Ott voltunk, ezt hallottuk:
1. A szövettani leleteknél sok a téves diagnózis. Ennek okai a mintavételi-, metszetkészítési- és a leletező rutintalanságából fakadó hibalehetőségek. (Prof. Markku Mäki előadása, Finnország)
2. A laborvizsgálatok (Anti-TGA-IgA és EMA) megbízhatók, kis hibaszázalékkal használhatók a diagnózis megállapításához. (Katharina Werkstetter előadása, Németország)
3. Az IgG alapú labordiagnosztika nem ajánlott. (Katharina Werkstetter előadása, Németország)
4. Ha a genetikai vizsgálat negatív és a laborvizsgálatok pozitívak, akkor meg kell ismételni a genetikai vizsgálatot, mert ennél is előfordulnak hibák. (Prof. Korponay-Szabó Ilma előadása, Heim Pál Kh)
5. A coeliakia diagnosztizálásában a laborvizsgálatok fejlődése folyamatos, egyre megbízhatóbb eredményeket nyújtanak a diagnózis felállításához. (Prof. Korponay-Szabó Ilma előadása, Heim Pál Kh)
6. Nagyon sok a felderítettlen coeliákiás Európában. Németországban például a coeliakiások 90%-a még nincs diagnosztizálva. (Prof. Sibylle Koletzko előadása, Németország)
7. Magyarországon az orvosoknak csak a fele tudja, hogyan kell szakszerűen diagnosztizálni a coeliakiát. (Dr. Gyimesi Judit előadása, Heim Pál)
*A Focus IN CD
Nemzetközi felmérés: EU által támogatott project.
Neve: „FOCUS IN CD”, azaz „Fókuszban a Coeliakia”.
Célja: A coeliakiás (lisztérzékeny) betegek innovatív, páciensközpontú ellátása egy szorosan együttműködő közép-európai hálózattal.
A project vezetője Maribor város önkormányzata és 3 horvát, 2-2 szlovén, német, olasz és magyar partnerrel.
Magyarországról a Heim Pál Kórház Coeliakia Centruma és a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete vesz részt benne. 36 hónapra tervezett project. 2016-ban indult, teljes költsége 1.885.000 Euro.
