A Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság (MGYGT) kongresszusán Prof. Dr. Korponay-Szabó Ilma, a cöliákia (lisztérzékenység) legnagyobb hazai szaktekintélye előadásában arra mutatott rá, hogy a vérből történő antitest vizsgálat jobban segíti a cöliákia (lisztérzékenység) megállapítását, mint a szövettani vizsgálat (bélbiopszia). Előadásában bélbiopsziás anyagok újraelemzését mutatta be, amelyet egy finnországi (tamperei) orvosi munkacsoporttal együtt végzett. Olyan szövettani leleteket vizsgált, amelyekről eredetileg azt mondta a „szövettanász” (patológus orvos), hogy ez nem kóros, negatív, tehát nincsen bélboholy károsodása a panaszosnak. Ezzel ellentétben az újraelemzések azt mutatták, hogy az értékelhető esetek 75%-ban bélboholy-károsodás van, tehát az esetek 75%-ban téves volt a szövettani vizsgálat eredménye! A nagyarányú tévedés oka a legtöbb esetben a kivett mintából történő metszetek nem megfelelő készítése (orientációs hiba) lehetett. 
A professzor asszony mindezek alapján feltette a kérdést: Szükség van-e egyáltalán a bélbiopsziára, amikor egyre megbízhatóbb labor tesztek állnak a gasztroenterológusok rendelkezésére, amelyekkel sok esetben egyszerűen a vérből megállapítható a cöliákia (lisztérzékenység). A szerző megjegyzései:
- Soha ne kezdjünk el diétázni, amíg egy lisztérzékenységben gyakorlott gasztroenterológus meg nem állapította a diagnózist, mert ezzel jelentősen tévútra vezethető a szakember!
- Ne higgyük el, hogy lisztérzékenyek (cöliákiások) vagyunk, amíg egy lisztérzékenységben gyakorlott gasztro-enterológus azt határozottan ki nem mondta a diagnózist!
- Menjünk el lisztérzékenységben gyakorlott gasztro-enterológushoz*, ha felmerül a lisztérzékenység (cöliákia) gyanúja bennünk!
*A lisztérzékenységben gyakorlott gasztro-enterológus: olyan szakembert , aki naponta több cöliákiást lát. Nem tartozik ide a háziorvos, belgyógyász, stb., de még olyan gasztroenterológus sem, aki évente néhány cöliákiás esettel találkozik. Dr.UG 2015.10.06. Forrás: MGYGT V. Kongresszusa 2015.10.1-3.
