Legfrissebb tudományos hírek - cöliákia

Nutrigenomika, nutrigenetika Minden ember egyedi és megismételhetetlen, így a táplálkozástudomány legfőbb és legjelentősebb vívmánya a személyre szabott tápanyag-beviteli ajánlások létrehozása. Ennek megvalósítását célozzák meg a táplálkozástudomány innovatív irányai, a nutrigenomika és a nutrigenetika. A nutrigenomika által feltárható a tápanyagok DNS-re, fehérjékre és anyagcsere folyamatokra gyakorolt hatása, míg a nutrigenetika révén megismerhető, hogy genetikai felépítésünk hogyan képes befolyásolni a táplálkozás és betegségek közti kölcsönhatást, illetve hogy miként hatnak génjeink egyes tápanyagok hasznosulására. Bizonyító erejű vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre

• A nutrigenomika akár az elsődleges megelőzés eszközévé is válhat, ugyanis amennyiben az egyén genetikai felépítését már a korai életkorban megismerjük, táplálkozását időben a helyes irányba tudjuk terelni = egyénre szabott diéta.

• Egyes betegségeket már gyermekkortól tudatos étkezéssel megelőzhetünk (zsíranyagcsere betegségek, daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek)
• Gyermekkorban, a betegségek kialakulása előtt kedvezően befolyásolhatjuk a folyamatokat.
• A bélflóra genetikai állománya is képes befolyásolni bizonyos betegségek kialakulását (prebiotikumok szerepe!)
• Ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a jelenben és a jövőben is a dietetikus lesz az a szakember, aki szaktudásával és tapasztalatával a legszélesebb körű és legmegalapozottabb tanáccsal tud szolgálni a személyre szabott tápanyagbevitelt és az ehhez illeszkedő étrendet illetően.

Diétás élelmi rostok Olyan oligo- és poliszacharidok, melyek nem emésztődnek a vékonybélben, hanem változatlan formában jutnak el a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok részlegesen bontják őket, majd kiváltják kedvező hatásukat. Rostban gazdag élelmi anyagok a zöldség- és gyümölcsfélék, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek és a különböző magvak.

• Befolyásolják a tápanyagok felszívódását, a koleszterin anyagcserét, szénhidrát- és zsíranyagcserét, a bél tranzitidőt és a széklet jellegét.
• Az alacsony rostbevitel számos betegség – székrekedés, cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, béldaganat – kialakulását segíti elő.
• Anyatejben nagy mennyiségben vannak jelen. Ezek segítik a gyermekek megfelelő bélflórájának a kialakulását, segítik a kálium- és kalcium ionok felszívódását.
• Immunrendszerünkre hatva csökkentik a fertőzéses betegségek kialakulását.

Nagyon fontos, hogy a cöliákiások bélflórája egészséges legyen, hiszen a lisztérzékenyek bélnyálkahártyája érzékeny része szervezetüknek. Az élelmi rostok segítik az immunrendszer működését, ezáltal csökkenthetik a cöliákiára jellemző, kóros immunregulációs folyamatokat. D-vitamin szerepe a normális bélflóra kialakításában Lisztérzékenyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a bélflórájuk rendben legyen! A gluténmentes diéta alapfeltétel a bélrendszer egészségbe tartásához. Amennyiben fertőzéses gyomor- bélrendszeri betegségük van, vagy bármilyen okból antibiotikum szedésére kényszerülnek, feltétlen javasolt prebiotikumok és probiotikumok szedése. A D-vitamin gátolja a bélben a normál flóra pusztulását. A D-vitamin hiányában a bélflóra károsodik, a gyulladásos folyamatok a bélben fokozódnak. Ezért a lisztérzékenyek fordítsanak külön figyelmet arra, hogy nem legyen D-vitamin hiányuk! A D-vitamin hiány rendkívül gyakori világszerte. A magyarországi adatok is ezt bizonyítják. Hogyan tudja a D-vitamin hiányát csökkenteni? A D-vitamin elsődlegesen a bőrben képződik a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma hatására. Magyarországon márciustól-októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin képzéséhez. Késő ősztől-tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléshez. A táplálékkal bevitt D-vitamin? A táplálék kis D-vitamin tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés! Akkor mit csináljunk? Hogyan tovább? Fontos információk a D-vitamin pótlásához:

• A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin
• A túlsúly növeli a D-vitamin igényt
• A D-vitamin ellátottságot legjobban a 25(OH) D-vitamin tükrözi.
• Normál érték 75 nmol/l
• A D3-vitamin toxikus adagja a hónapokon át adott, napi 10.000 NE felett van
• A D3-vitamin biztonságos adagja felnőtt emberben napi 4.000 NE

D-vitamin és az autoimmun kórképek

• Cöliákia = autoimmun kórkép
• A D-vitamin hiányának szerepe van az autoimmun betegségek kialakulásában
• A megfelelő D-vitamin pótlás immunregulatórikus hatása révén az autoimmun betegségek kezelésében kedvező hatású.
• Az autoimmun betegségekben javasolt a 25(OH) D-vitamin mérése különösen az őszi-téli időszakban.

Mit érdemes tudni a paleolit diétáról a lisztérzékenyeknek? Testünknek azokat az ételeket kell megadnunk, amelyek elfogyasztására eredetileg tervezték. Ha az autónkat benzinmotorral tervezték, akkor benzint érdemes tölteni a tankba, nem dízel olajat. Ha a megfelelő üzemanyagot tankoljuk, akkor az autónk megfelelően működik, ha azonban a benzinmotoros autóban dízel olajat töltünk, tönkre megy. Így van ez a szervezetünkkel is! A paleolit étrend fő vonásai:

1. Sovány húst, halat és tenger gyümölcseit gyakorlatilag korlátozás nélkül ehetünk.
2. Gyümölcsöt és keményítőt nem tartalmazó zöldséget korlátozás nélkül ehetünk.
3. Tilos a gabona.
4. Tilos a hüvelyes.
5. Tilos a tejtermék.
6. Tilos bármely feldolgozott étel.

Paleo diéta hét kulcsa:

1. Együnk a modern, nyugati étrendhez képest több állati fehérjét.
2. Együnk kevesebb szénhidrátot, mint amennyit a modern diéták ajánlanak, de együnk sok jó szénhidrátot. Jó szénhidrátot tartalmaznak a zöldségek és gyümölcsök, rossz szénhidrátok vannak a finomított cukrokban, gumós növényekben.
3. Fogyasszunk nagy mennyiségű rostot, amelyek a keményítőt nem tartalmazó zöldségekből és gyümölcsökből származnak.
4. Fogyasszunk kevesebb mennyiségű zsírt, több jó (egyszeresen és többszörösen telítetlen), mint rossz (transz zsírsavak és bizonyos telített zsírsavak), illetve majdnem megegyező mennyiségű omega-3 és omega-6 zsírsavat.
5. Együnk magas kálium- és alacsony nátriumtartalmú ételeket.
6. Együnk tisztán lúgos kémhatású ételeket(zöldségek és gyümölcsök).
7. Fogyasszunk olyan ételeket, amelyek gazdagok fitokemikáliákban, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban.

Paleo diéta nem tartalmazhat búza, árpa, rozs és zab alapanyagokat. Akkor ez azt jelenti, hogy gluténmentesek a paleolit ételek? - TALÁN Akkor ez azt jelenti, hogy biztosan gluténmentesek a paleolit ételek? - NEM Manapság rendkívül népszerű a paleolit diéta, melyet sokszor gluténmentesnek is hirdetnek. Attól, hogy paleolit szerinti az étel, még nem biztos, hogy gluténmentes! A lisztérzékenyek legyenek óvatosak és csak a biztosan gluténmentes ételeket fogyasszák! Kockázatmentes allergénkerülő-diéta = DrSÉF A DrSÉF célja: Kockázatmentes allergénkerülő-diéta biztosítása. Az országban egyedülálló konyhából, magas minőségű, változatos ételekkel, nagy felelősségtudattal és megfelelő tapasztalattal és orvosi háttérrel. Források: Gyermekgasztroentoróliai társaság továbbképző tanfolyama, 2013. április 12-13. Védnök: Prof. Dr. Tulassay Tivadar, Elnök: Prof. Dr. Arató András, Elhangzott előadások Prof dr. Arató András, Dr. Polgár Marianne, Dr. Tomits Erika, Dr. Korponay- Szabó Ilma, Prof. Cserháti Endre-től, illetve: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében OH 2012.153. Suppl 5-26. PaleoFit.hu Az előadás elhangzott: Budai Lisztérzékeny Csoport, 2013. május 8.