Ugyanakkor nem csak gyakoribbá vált a lisztérzékenység, hanem kiderült az is, hogy bármely életkorban előfordulhat! Régebben gyermekkori betegségnek tartották a lisztérzékenységet a szakemberek, ma már tudjuk, hogy felnőtt, vagy akár idős korban is jelentkezhet.
Két tényező határozza meg azt, hogy a világ melyik részén, milyen gyakran jelentkezik a lisztérzékenység: az egyik a gluténfogyasztás mennyisége, a másik a genetikai meghatározottság.
A gluténbevitel nagysága egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével, ezért a lisztérzékenységet civilizációs betegségnek is tarthatjuk. Az örökletes tényezők szerepét bizonyítja, hogy egyes ázsiai és afrikai országokban a folyamatos gluténmbevitel ellenére is igen ritka a lisztérzékenység előfordulása.
Néhány ismert epidemiológiai adat:
1:85 arányú előfordulási gyakoriság (3-6 éves gyermekek), Ismert lisztérzékeny gyermekek családtagjainak szűrésekor az elsőfokú rokonok 8,5%-ban volt kimutatható a lisztérzékenység (Korponay-Szabó és munkatársai)
1:70 arányú előfordulási gyakoriság, Jász-Nagykun-Szolnok megye 6 éves gyermekek (2009), (Korponay-Szabó és munkatársai)
Olaszország (iskolás gyermekeknél) 1:100-1:300 gyakoriság
USA 1:250 gyakoriság
Új-Zéland (felnőtteknél) 1:82
Minden eddigi adatot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy minden századik embernél igazolható a lisztérzékenység (lehet, hogy ez tüneteket okoz az illető személynél, lehet, hogy nem vagy csak alig).
Hétkoznapi nyelvre lefordítva: minden általános iskolába jár 5-10 lisztérzékeny gyermek, minden irodaházra jut 2-3 lisztérzékeny ember, minden nagyobb gyárban dolgozik 4-8 lisztérzékeny. forrás: Lisztérzékenyek kézikönyve 2012) Minden általános iskolában 5-10 lisztérzékeny gyermek tanul
A lisztérzékenység (cöliákia) előfordulási gyakorisága jelentősen változott az elmúlt fél évszázadban. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fejlett, nyugati országokban a lakosság 1-2 %-ánál igazolható a lisztérzékenység. A korábbi epidemiológiai vizsgálatokban még csak 0,3-0,5 %-os előfordulási gyakoriság szerepelt.
Ugyanakkor nem csak gyakoribbá vált a lisztérzékenység, hanem kiderült az is, hogy bármely életkorban előfordulhat! Régebben gyermekkori betegségnek tartották a lisztérzékenységet a szakemberek, ma már tudjuk, hogy felnőtt, vagy akár idős korban is jelentkezhet.
Két tényező határozza meg azt, hogy a világ melyik részén, milyen gyakran jelentkezik a lisztérzékenység: az egyik a gluténfogyasztás mennyisége, a másik a genetikai meghatározottság.
A gluténbevitel nagysága egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével, ezért a lisztérzékenységet civilizációs betegségnek is tarthatjuk. Az örökletes tényezők szerepét bizonyítja, hogy egyes ázsiai és afrikai országokban a folyamatos gluténmbevitel ellenére is igen ritka a lisztérzékenység előfordulása.
Néhány ismert epidemiológiai adat:
1:85 arányú előfordulási gyakoriság (3-6 éves gyermekek), Ismert lisztérzékeny gyermekek családtagjainak szűrésekor az elsőfokú rokonok 8,5%-ban volt kimutatható a lisztérzékenység (Korponay-Szabó és munkatársai)
1:70 arányú előfordulási gyakoriság, Jász-Nagykun-Szolnok megye 6 éves gyermekek (2009), (Korponay-Szabó és munkatársai)
Olaszország (iskolás gyermekeknél) 1:100-1:300 gyakoriság
USA 1:250 gyakoriság
Új-Zéland (felnőtteknél) 1:82
Minden eddigi adatot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy minden századik embernél igazolható a lisztérzékenység (lehet, hogy ez tüneteket okoz az illető személynél, lehet, hogy nem vagy csak alig).
Hétkoznapi nyelvre lefordítva: minden általános iskolába jár 5-10 lisztérzékeny gyermek, minden irodaházra jut 2-3 lisztérzékeny ember, minden nagyobb gyárban dolgozik 4-8 lisztérzékeny. forrás: Lisztérzékenyek kézikönyve 2012)
Ugyanakkor nem csak gyakoribbá vált a lisztérzékenység, hanem kiderült az is, hogy bármely életkorban előfordulhat! Régebben gyermekkori betegségnek tartották a lisztérzékenységet a szakemberek, ma már tudjuk, hogy felnőtt, vagy akár idős korban is jelentkezhet.
Két tényező határozza meg azt, hogy a világ melyik részén, milyen gyakran jelentkezik a lisztérzékenység: az egyik a gluténfogyasztás mennyisége, a másik a genetikai meghatározottság.
A gluténbevitel nagysága egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével, ezért a lisztérzékenységet civilizációs betegségnek is tarthatjuk. Az örökletes tényezők szerepét bizonyítja, hogy egyes ázsiai és afrikai országokban a folyamatos gluténmbevitel ellenére is igen ritka a lisztérzékenység előfordulása.
Néhány ismert epidemiológiai adat:
1:85 arányú előfordulási gyakoriság (3-6 éves gyermekek), Ismert lisztérzékeny gyermekek családtagjainak szűrésekor az elsőfokú rokonok 8,5%-ban volt kimutatható a lisztérzékenység (Korponay-Szabó és munkatársai)
1:70 arányú előfordulási gyakoriság, Jász-Nagykun-Szolnok megye 6 éves gyermekek (2009), (Korponay-Szabó és munkatársai)
Olaszország (iskolás gyermekeknél) 1:100-1:300 gyakoriság
USA 1:250 gyakoriság
Új-Zéland (felnőtteknél) 1:82
Minden eddigi adatot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy minden századik embernél igazolható a lisztérzékenység (lehet, hogy ez tüneteket okoz az illető személynél, lehet, hogy nem vagy csak alig).
Hétkoznapi nyelvre lefordítva: minden általános iskolába jár 5-10 lisztérzékeny gyermek, minden irodaházra jut 2-3 lisztérzékeny ember, minden nagyobb gyárban dolgozik 4-8 lisztérzékeny. forrás: Lisztérzékenyek kézikönyve 2012) 
