A kutatók valószínűsítik, hogy az utolsó száz év alatt bekövetkezett drasztikus változás az elfogyasztott élelmiszereinkben döntő fontosságú lehet abban, hogy az ételallergiák ételérzékenységek száma világszerte folyamatosan nő. Ez a rövid időszak nem elegendő ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.
A nyugati típusú életmód
Az egyértelmű, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság óriási mértékben csökkent az elmúlt közel 100 évben, ami elsősorban a védőoltásoknak, antibiotikus kezeléseknek, a lakás- és higiénés viszonyok javulásának köszönhető. 1921-ben még minden 5-dik csecsemő meghalt, ma pedig már csak több száz csecsemő közül veszítünk el egyet-egyet. A súlyos, halálos kimenetelű fertőzések jelentősen lecsökkentek, gyakorlatilag nincs himlő, nincs gyermekbénulás, alig van kanyaró stb.
Ugyanakkor a rengeteg kedvező változást nem kaptuk ingyen, fizetnünk is kell értük, például azzal, hogy az un. atópiás betegségek (atópia= a szervezetünk olyan öröklött tulajdonsága, amely hajlamosít a különféle allergiás megbetegedések kialakulására) száma megnőtt. Miért?
Táplálkozásunk
Alapvetően megváltozott a táplálkozásunk, megjelentek a génmódosított élelmiszerek, ízjavítók, színezékek stb. Ma már külön iparág fejleszti a legkülönfélébb „mű” ételeket. A legfrissebb fejlesztési eredmények következménye az un. újraépített húsok, amelyek megjelenésében úgy néznek ki, mintha igazi hússzeletek lennének, pedig egyáltalán nem azok; némi húst is tartalmazó, mindenféle állati testrészek apróra darált keveréke, különféle mesterséges, a szánkban „ízrobbanást” produkáló vegyi anyagokkal fűszerezve.
Légszennyezettség
A légszennyezettség fokozódása, a levegővel bejutó irritáló anyagok jelentősen hozzájárulnak a légúti allergiák kiváltásához.
A túlzott higiénia
Az immunrendszer optimális fejlődéséhez szükséges, hogy csecsemő- és gyermekkorban találkozzon a szervezet a megfelelő külső ingerekkel. Nemzetközi orvos-szakmai kongresszuson elhangzott az a megállapítás, hogy a vidéki, farmokon élő, marhatrágyával játszó gyermekeknél ritkább az allergiás megbetegedés, mert ez jó hatással van az immunrendszer fejlődésére. A „nyugati típusú életmód”-dal járó, túlzott higiénia hátrányos a szervezetünk megfelelő védekezőképességének kifejlődésére.
Az egygyermekes családok
Újabb szempont, hogy egyre kisebbek a családok, kevés a testvér, aki hazahozná a kicsiknek a fertőzéseket a bölcsődékből, óvodákból, iskolákból. Ezért sok gyermek szervezete nem találkozik időben azokkal a külső ingerekkel, amelyek serkentenék az immunrendszerük kifejlődését.
Mitől leszünk ételallergiások?
Genetikánk nem változott, szervezetünk (még?) nem alkalmazkodott 
A kutatók valószínűsítik, hogy az utolsó száz év alatt bekövetkezett drasztikus változás az elfogyasztott élelmiszereinkben döntő fontosságú lehet abban, hogy az ételallergiák ételérzékenységek száma világszerte folyamatosan nő. Ez a rövid időszak nem elegendő ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.
A nyugati típusú életmód
Az egyértelmű, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság óriási mértékben csökkent az elmúlt közel 100 évben, ami elsősorban a védőoltásoknak, antibiotikus kezeléseknek, a lakás- és higiénés viszonyok javulásának köszönhető. 1921-ben még minden 5-dik csecsemő meghalt, ma pedig már csak több száz csecsemő közül veszítünk el egyet-egyet. A súlyos, halálos kimenetelű fertőzések jelentősen lecsökkentek, gyakorlatilag nincs himlő, nincs gyermekbénulás, alig van kanyaró stb.
Ugyanakkor a rengeteg kedvező változást nem kaptuk ingyen, fizetnünk is kell értük, például azzal, hogy az un. atópiás betegségek (atópia= a szervezetünk olyan öröklött tulajdonsága, amely hajlamosít a különféle allergiás megbetegedések kialakulására) száma megnőtt. Miért?
Táplálkozásunk
Alapvetően megváltozott a táplálkozásunk, megjelentek a génmódosított élelmiszerek, ízjavítók, színezékek stb. Ma már külön iparág fejleszti a legkülönfélébb „mű” ételeket. A legfrissebb fejlesztési eredmények következménye az un. újraépített húsok, amelyek megjelenésében úgy néznek ki, mintha igazi hússzeletek lennének, pedig egyáltalán nem azok; némi húst is tartalmazó, mindenféle állati testrészek apróra darált keveréke, különféle mesterséges, a szánkban „ízrobbanást” produkáló vegyi anyagokkal fűszerezve.
Légszennyezettség
A légszennyezettség fokozódása, a levegővel bejutó irritáló anyagok jelentősen hozzájárulnak a légúti allergiák kiváltásához.
A túlzott higiénia
Az immunrendszer optimális fejlődéséhez szükséges, hogy csecsemő- és gyermekkorban találkozzon a szervezet a megfelelő külső ingerekkel. Nemzetközi orvos-szakmai kongresszuson elhangzott az a megállapítás, hogy a vidéki, farmokon élő, marhatrágyával játszó gyermekeknél ritkább az allergiás megbetegedés, mert ez jó hatással van az immunrendszer fejlődésére. A „nyugati típusú életmód”-dal járó, túlzott higiénia hátrányos a szervezetünk megfelelő védekezőképességének kifejlődésére.
Az egygyermekes családok
Újabb szempont, hogy egyre kisebbek a családok, kevés a testvér, aki hazahozná a kicsiknek a fertőzéseket a bölcsődékből, óvodákból, iskolákból. Ezért sok gyermek szervezete nem találkozik időben azokkal a külső ingerekkel, amelyek serkentenék az immunrendszerük kifejlődését.
A kutatók valószínűsítik, hogy az utolsó száz év alatt bekövetkezett drasztikus változás az elfogyasztott élelmiszereinkben döntő fontosságú lehet abban, hogy az ételallergiák ételérzékenységek száma világszerte folyamatosan nő. Ez a rövid időszak nem elegendő ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.
A nyugati típusú életmód
Az egyértelmű, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság óriási mértékben csökkent az elmúlt közel 100 évben, ami elsősorban a védőoltásoknak, antibiotikus kezeléseknek, a lakás- és higiénés viszonyok javulásának köszönhető. 1921-ben még minden 5-dik csecsemő meghalt, ma pedig már csak több száz csecsemő közül veszítünk el egyet-egyet. A súlyos, halálos kimenetelű fertőzések jelentősen lecsökkentek, gyakorlatilag nincs himlő, nincs gyermekbénulás, alig van kanyaró stb.
Ugyanakkor a rengeteg kedvező változást nem kaptuk ingyen, fizetnünk is kell értük, például azzal, hogy az un. atópiás betegségek (atópia= a szervezetünk olyan öröklött tulajdonsága, amely hajlamosít a különféle allergiás megbetegedések kialakulására) száma megnőtt. Miért?
Táplálkozásunk
Alapvetően megváltozott a táplálkozásunk, megjelentek a génmódosított élelmiszerek, ízjavítók, színezékek stb. Ma már külön iparág fejleszti a legkülönfélébb „mű” ételeket. A legfrissebb fejlesztési eredmények következménye az un. újraépített húsok, amelyek megjelenésében úgy néznek ki, mintha igazi hússzeletek lennének, pedig egyáltalán nem azok; némi húst is tartalmazó, mindenféle állati testrészek apróra darált keveréke, különféle mesterséges, a szánkban „ízrobbanást” produkáló vegyi anyagokkal fűszerezve.
Légszennyezettség
A légszennyezettség fokozódása, a levegővel bejutó irritáló anyagok jelentősen hozzájárulnak a légúti allergiák kiváltásához.
A túlzott higiénia
Az immunrendszer optimális fejlődéséhez szükséges, hogy csecsemő- és gyermekkorban találkozzon a szervezet a megfelelő külső ingerekkel. Nemzetközi orvos-szakmai kongresszuson elhangzott az a megállapítás, hogy a vidéki, farmokon élő, marhatrágyával játszó gyermekeknél ritkább az allergiás megbetegedés, mert ez jó hatással van az immunrendszer fejlődésére. A „nyugati típusú életmód”-dal járó, túlzott higiénia hátrányos a szervezetünk megfelelő védekezőképességének kifejlődésére.
Az egygyermekes családok
Újabb szempont, hogy egyre kisebbek a családok, kevés a testvér, aki hazahozná a kicsiknek a fertőzéseket a bölcsődékből, óvodákból, iskolákból. Ezért sok gyermek szervezete nem találkozik időben azokkal a külső ingerekkel, amelyek serkentenék az immunrendszerük kifejlődését.
