Lisztérzékenység. Mi legalább tudjuk ...

A lisztérzékenység (coeliakia) évtizedek óta kiemelten kutatott területe az orvostudománynak.  Ma már beigazolódott, hogy genetikai alapon, környezeti hatásra kialakuló, autoimmun kórkép. Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján biztosan tudjuk, hogy nem csupán a vékonybél bolyhainak pusztulása jellemzi, hanem számos szervrendszer kóros működésével jár. A típusos tünetek mellett (hasmenés, puffadás, étvágytalanság) az emésztőrendszeren kívül is jelentkezhetnek a panaszok; sorvadt izomzat, állandó fáradtság, bőrtünetek, depresszió, csontritkulás stb. Ezen kívül megjelenthetnek társuló betegségként még egyéb autoimmun kórképek, mint például az 1. típusú cukorbetegség vagy reumás ízületi gyulladás is. A környezeti hatás, mely beindítja az autoimmun folyamatot a gabonafélékben található glutén. A glutén a búza fehérjéje, amelyhez hasonló a rozsban található szekalin, és az árpában található hordein. Immungenetikai szempontból a zabban is található egy hasonló fehérje rész, az avenin, de ez a coeliakiások többségénél nem vált ki kóros immunológiai reakciót. Ezért a gluténnel nem szennyezett zabot a lisztérzékenyek –elvileg-, fogyaszthatják. (Azért írom az elvileg szót, mert gyakorlatilag Magyarországon nem érhető el ilyen „tiszta” zab, vagy, ha mégis, csak nagyon drágán.) Ezért szoktuk úgy leegyszerűsíteni a zabkérdést, hogy a coeliakiasok inkább ne fogyasszanak zabot. A lisztérzékenység (coeliakia) az egyetlen olyan autoimmun betegség*, amelynek tudjuk a kiváltó okát. Az is bizonyított, hogy a kiváltó ok, a glutén eliminációjára (gluténmentes diéta hatására) az autoimmun folyamat leáll és a szervezet regenerálódik (1, 2). Bár számos kutatás folyik a betegség orvoslására, a coeliakia jelenlegi kezelése azonban még mindig az autoimmun folyamatot provokáló ágens, azaz a glutén kiiktatása az étrendből.  Úgy is fogalmazhatunk, hogy a lisztérzékenység diétája az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás gluténmentes változata. Lehetnek egyéni különbségek abban, hogy mennyi az a minimális gluténmennyiség, amely alatt nem indulnak be a kóros immunológiai folyamatok (küszöbdózis), azonban ennek meghatározása egyénenként ma még nem lehetséges. A lisztérzékenyeknek ezért a szigorú, gluténmentes diéta jelenti a teljes biztonságot. *Leggyakoribb autoimmun betegségek: -Autoimmun palzsmirigy-gyulladás -SLE (Systemás Lupus erythematosus) -Inzulin rezisztencia -Diabetes mellitus -Rheumatoid artitis -Autoimmun májbetegségek -Coeliakia -Chron betegség -Psoriásis   1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, Coeliakia. Gasztroenterolóiai Szakmai Kollégium, 2012. 2. Bai, J., Fried, M. et al.: Celiac disease. WHO Global Guidelines, 2012