Cöliákia, gluténérzékenység, vagy a hétköznapi nyelven lisztérzékenység fogalma
Hazánkban egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenység többnyire öröklött, cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is gluténérzékeny. A betegség a gyermekeknél gyakoribb, az érintettek túlnyomó többsége, 70%-a nő. A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult autoimmun betegség. A gluténérzékenységben szenvedőknek egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket.
Milyen tünetekkel jár a gluténérzékenység?
Gyermekkorban: súlygyarapodási- növekedési zavar, krónikus hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, emésztetlen-, tömeges-, zsírfényű széklet, vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar a leggyakoribbak.
Felnőttkorban: Nincs egyetlen típusos megjelenési forma. Számos tünet (pl. vashiányos vérszegénység, súlycsökkenés, csontfájdalom, ödéma és bőrrendellenességek) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Az egyértelmű táplálkozási tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort érzés, haspuffadás) segítik a megfelelő diagnózis felállítását.
A gluténérzékenység kezelése
Az étrendből a glutént ki kell iktatni. A lisztérzékeny csak gluténmentes alapanyagokból készült ételeket fogyasszon. Fontos, hogy nem csak az alapanyagoknak, hanem a végtermékeknek is gluténmentesnek kell lenniük, ugyanis az élelmiszerek készítése során, a munkafolyamatok alatt is kerülhet gluténszennyeződés a végtermékekbe! A DrSÉF konyhája olyan ételeket készít, melyek megfelelnek a 2012. január 1-től hazánkban is kötelezően alkalmazandó (A lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló, 41/2009/EK bizottsági rendelet) Európai Uniós-, és az Európai Bizottság 828/2014/EU végrehajtási rendeleteknek, azaz gluténmentes ételeink gluténtartalma nem haladja meg 20 mg/kg-os határértéket. A gluténmentességet igazoló laborjegyzőkönyveket találhatunk például a gluténmentes étel házhoz szállító, DrSéf weboldalán: Ételeinkről DrSéf Az egész életre szóló gluténmentes diétával az egyén egészséges, boldog életet élhet.
A Nem Cöliákiás Gluténérzékenység (Non Celiac Gluten Sensitivity, NCGS)
Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor az emberek arról számolnak be, hogy ha gluténmentesen étkeznek, akkor megszűnnek hasi panaszaik, könnyebbnek érzik magukat, ritkábban betegszenek meg, elmúlik tartós fáradtság érzetük, esetleg sikerül leadniuk néhány fölösleges kilót. Ha viszont visszatérnek az általános étrendhez, akkor cöliákiás tüneteik jelentkeznek. Ugyanakkor a részletes szakorvosi vizsgálat során nagyon sokszor semmilyen kóros eltérést nem találunk. Ezekre az esetekre manapság a „nem-cöliákiás gluténérzékenység” kifejezést használjuk. A nem-cöliákiás gluténérzékenység egyre gyakrabban szerepel tudományos közleményekben, újságok orvosi rovataiban is, pedig sem a kialakulás okait, sem a szervezetben zajló folyamatokat pontosan nem ismerjük. Ez a fő oka annak, hogy nagyon sokan nem is gondolják, gondolhatják magukról, hogy ilyen problémával küzdenek. Leginkább bélműködés zavaraival küszködő, felnőtteknél figyelhető meg. A tünetek (hasfájás, puffadás) a glutént tartalmazó élelmiszerek elfogyasztása után jelentkeznek. Sokszor gyakoriak a nem gyomor-bélrendszeri panaszok is, mint a fejfájás, fáradtság, izomgörcsök. A tapasztalat alapján a gluténmentes diétát egyre gyakrabban javasolják olyan –igazoltan nem cöliákiás- pácienseknek, akik hasi panaszokkal jelentkeznek az orvosnál, annak ellenére, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy valóban a glutén váltotta ki a tüneteiket.
A FODMAP-ok és a NCGS
A FODMAP egy mozaik szó, különféle szénhidrátok csoportneveinek kezdőbetűiből jött létre („F” a fermentábilitást jelöli, „O” az oligoszaccharidokat, „D” a diszaccharidokat –pl. a tejcukor, „M” a monoszaccharidokat –pl. a gyümölcscukor, „P” a poliolokat –ide tartozik pl. a nyírfacukor is). A gliadin, glutén tartalmú gabonákban (búza, rozs, árpa) sok ilyen FODMAP található.
Egyesek szerint a Nem Cöliákiás Glutén Érzékenységnél (NCGS) nem a gliadin, glutén okozza a panaszokat, hanem a FODMAP-ok, ezek okozzák a nagyfokú puffadást, a különböző kellemetlen emésztési zavarokat és a rossz közérzetet. Ezért, ha a búza, rozs vagy árpa tartalmú élelmiszereket csökkentik, vagy elhagyják étrendjükből akkor a cöliákiára (lisztérzékenységre) jellemző tünetek csökkennek, illetve megszűnnek.
Magas FODMAP tartalmú ételek, amelyeket tanácsos csökkenteni vagy kerülni: búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma), csicsóka, hüvelyesek, káposztafélék, burgonya kukorica, tej, joghurt, friss sajtok, kajszibarack, körte, mangó, görögdinnye és azok az élelmiszerek, amelyekben cukoralkoholok az édesítők (pl. nyírfacukor, vagy szorbit).
Mivel érdemes helyettesíteni a magas FODMAP tartalmú élelmiszereket? Zöldhagyma, köles, rizs, laktózmentes élelmiszerek, alma, kivi, citrusfélék, sárgadinnye, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, egres).
A gluténérzékenység kimutatása – klasszikus orvosi vizsgálatok
Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba. A gluténérzékenység tesztelésének részét képezheti egyrészt genetikai vizsgálat (Cöliákia HLA DQ2 és DQ8 vizsgálat), mely a betegségre való hajlamot mutatja meg. A vizsgálat szükségességéről itt olvashat: Haszontalan a genetikai vizsgálat a cöliákia diagnózisának felállításához
Amennyiben a problémában érintett nem tart gluténmentes diétát, akkor a végső diagnózis megállapításához szükség van további gluténérzékenység tesztekre, vizsgálatokra. Ilyenkor elsősorban vérvizsgálat végzendő. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti.
Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata. Vannak esetek, amikor ettől eltekinthetünk, erről itt olvashat: Cöliákia diagnózis biopszia nélkül.
Az ekkor észlelt, autoimmun betegséget igazoló eltérések a következők: boholyatrófia (sorvadás), nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.
Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, mert a tünetek hátterében több kórkép is állhat. Gyakran okoz hasonló tünetek Crohn betegség, IBS, tejcukor érzékenység, ételallergia stb. A különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek. Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken a ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. A gluténérzékenység teszt eredménye ezekben az esetben álnegatív lesz.
A gluténérzékenység kimutatása - gluténérzékenység tesztek
Létezik gluténérzékenység teszt, amely egy csepp ujjbegyből vett vérből helyben kimutatja az autoantitest jelenlétét. A különféle glutén alarm tesztek, vagy gluténérzékenység gyorstesztek szűrésre alkalmasak, a pozitív esetek további vizsgálatát, mint az antitesteket kimutató labordiagnosztikai vizsgálatok, vékonybél nyálkahártyájának szövettani vizsgálatát azonban nem helyettesítik. A glutén teszteket akár mi magunk is beszerezhetjük a gyógyszertárakban, de háziorvosunk is elvégezheti. Alkalmazása egyszerű, gyors, megbízható és minimális fájdalommal jár. A glutén tesztek kiértékelése is viszonylag egyszerű, csak követnünk kell a csomagolásban található leírást.
Fontos, hogy a gluténérzékenység gyorstesztek csupán előszűrésre alkalmasak. A lisztérzékenység 100%-os kizárására, vagy a cöliákia diagnózisának felállítására nem alkalmasak!
Táplálék intolerancia tesztek: ha a szervezet bizonyos ételeket nem képes lebontani, vagy felszívódási zavar lép fel, így „nem oda való” fehérjék kerülnek a keringésbe, ami ellen a szervezet az idegen fehérjére szabott specifikus ellenanyagot (IgG) termel. A vizsgálat során az élelmiszerek ellen termelődött IgG típusú antitestek mennyisége kerül meghatározásra a gabonafélék, a glutén és egyéb táplálék IgG-k esetében. Amennyiben a vizsgálatot bizonyos tápanyagokkal szemben pozitív eredményt ad, azaz intoleranciát mutat ki, az adott élelmiszereket étrendünkből elhagyva várhatóan panaszaink is csökkennek.
Fontos: Az IgG-alapú vizsgálatokat az orvosi szakma nem fogadja el megbízható eljárásnak az ételallergiák- és ételérzékenységek diagnózisának felállításához!
Gyakran ismételt kérdések
Mit nevezünk lisztérzékenységnek, mi a nem cöliákiás lisztérzékenység?
A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult autoimmun betegség.
Amikor az emberek arról számolnak be, hogy ha gluténmentesen étkeznek, akkor megszűnnek hasi panaszaik, könnyebbnek érzik magukat, ritkábban betegszenek meg, elmúlik tartós fáradtság érzetük, esetleg sikerül leadniuk néhány fölösleges kilót. Ha viszont visszatérnek az általános étrendhez, akkor cöliákiás tüneteik jelentkeznek. Ugyanakkor a részletes szakorvosi vizsgálat során nagyon sokszor semmilyen kóros eltérést nem találunk. Ezekre az esetekre manapság a „nem-cöliákiás gluténérzékenység” kifejezést használjuk.
Hogyan lehet megállapítani a lisztérzékenységet?
A lisztérzékenységre jellemző panaszok előfordulásakor a vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti.
Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata.
Milyen lisztérzékenység tesztek léteznek?
Létezik gluténérzékenység teszt, amely egy csepp ujjbegyből vett vérből helyben kimutatja az autoantitest jelenlétét. A különféle glutén alarm tesztek, vagy gluténérzékenység gyorstesztek szűrésre alkalmasak, a pozitív esetek további vizsgálatát, mint az antitesteket kimutató labordiagnosztikai vizsgálatok, vékonybél nyálkahártyájának szövettani vizsgálatát azonban nem helyettesítik.
Hogyan kell értékelni a lisztérzékenységi gyorstesztek eredményeit?
A glutén tesztek csupán előszűrésre alkalmasak. A lisztérzékenység 100%-os kizárására, vagy a cöliákia diagnózisának felállítására önmagukban nem alkalmasak!
Összefoglalás
Hazánkban egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenység többnyire öröklött, cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka is gluténérzékeny. A betegség a gyermekeknél gyakoribb, az érintettek túlnyomó többsége, 70%-a nő. A lisztérzékenység a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérjére, a gluténra kialakult autoimmun betegség. A gluténérzékenységben szenvedőknek egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutént tartalmazó élelmiszereket.
Létezik a „nem-cöliákiás gluténérzékenység”, amikor a részletes szakorvosi vizsgálat során semmilyen kóros eltérést nem találunk, mégis gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásakor a pácienseknek a lisztérzékenységre jellemző panaszaik vannak, de ezek a tünetek gluténmentes diétára csökkennek, vagy megszűnnek.
A lisztérzékenység diagnózisának felállítása minden eseteben szakorvos feladata. A glutén tesztek csupán előszűrésre alkalmasak, de nem helyettesítik a cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) megállapításához szükséges labor, genetikai és esetleges szövettani vizsgálatokat.
A témához kapcsolódó cikkeket itt találja:
Ételeinkről DrSéf
Haszontalan a genetikai vizsgálat a cöliákia diagnózisának felállításához
Cöliákia diagnózis biopszia nélkül
